Magyarországnak 2010-re el kellett volna érnie az Európai Unió eredeti irányelvei szerint, hogy villanyfogyasztása 11,5 százalékát megújuló energiaforrá-sokból teremtse elő. Időközben ugyan e téren is átmeneti mentességet kaptunk, de kérdéses, hogy a 3,6-re lealkudott szintet teljesíteni tudjuk-e.
Jelenleg az egész magyar áramtermelés 0,5 százalékát adják a megújuló források, és még optimista becslések szerint is csak 2,6–3,1 százalékosra tudjuk ezt a határidőig feltornázni. A környezetvédők ráadásul úgy vélik, ha teljesítjük is ezt a szintet, az nem jelenti majd azt, hogy konkrétan ennyi tiszta, a környezetet nem terhelő energiához jutunk.
A jelenlegi félszázalékos arány legnagyobb részét ugyanis a tűzifa teszi ki, és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a teljesítés legreálisabb módját ennek további növelésében látja. A környezetvédők szerint ez a módszer nem mérsékli számottevően a levegőszennyezés mértékét, a fosszilis energiahordozók elégetése ugyanis szén-dioxid-kibocsátással jár. Ráadásul félő, hogy a módszer ellenőrizetlen erdőirtásokhoz vezet.
A környezetvédők szerint valódi megoldást a napenergia kihasználása és szélerőművek telepítése jelentené. A napenergia hasznosítását a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium nem tartja reálisnak, mert számításaik szerint ez a termelés túl drága. A szélerőművektől termelt áramra kötelező átvételt írnak elő ugyan, de ennek közzétett tarifái – átlagosan 17 forint/kilowattóra – alig haladják meg a környezetszennyező nagyerőművek átvételi árait.
Pedig egy 600 kilowattos szélturbina évente mintegy 1,2 gigawattóra áramot termel, és 7,1 tonna kén-dioxid, 2,8 tonna nitrogén-oxid, 1114 tonna szén-dioxid, 0,9 tonna szén-monoxid és 0,18 tonna por kibocsátásától mentesíti a környezetet.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség