Az intézmény építéséről még az előző kormányzat hozott döntést. A tervpályázat kiírása, elbírálása, majd a közbeszerzési eljárás kiírása szintén az előző érában zajlott. Az alapkövet már Medgyessy Péter miniszterelnök és Görgey Gábor kultuszminiszter helyezte el. Az évszázad tízes évei táján 1700 személyt befogadó, közadakozásából a Lechner-tanítvány, Baumhorn Lipót tervei alapján, eklektikus formanyelven épült zsinagóga, az első világháború kitörése miatt csak 1924 januárjában készült el. 1944-ig működött templomként, majd 1944–45-ben internálótáborként használták. 1945 és 1967 között alkalomszerűen tartottak itt istentiszteletet, majd az egyre fogyatkozó hívek miatt bezárták. Utoljára 1982-ben szolgált szakrális célokat. A rendkívül romos, beázó épület a II. világháború és az 1956-os harcok során súlyosan megsérült, így az eredeti díszítő festést két későbbi réteg alól kellett feltárni.
A rekonstrukció során kicserélődött a teljes külső-belső vakolat és a műkő lábazat. Megtörtént a falak statikai megerősítése és vízszigetelése. A zsinagóga valamennyi ajtaja az eredeti nyílászáróknak megfelelően tölgyfából és kovácsoltvasból készült. A tóraszekrény ajtaja és a padok eredeti, rekonstruált darabok. Az épület rozsdamentes ajtaja Seregi György kovács-iparművész alkotása. A hajdan a Róth-műhelyben készült ólmozott üvegablakok jelentős része megsemmisült. A kivitelező a németországi Glasshüttében megtalálta a Lamberg céget, ahonnan egykor az üveget szállították a zsinagógához, így az eredeti színeket alkalmazták. A közel háromezer négyzetméternyi területet Mányi István és stúdiója tervei alapján a Baucont Kft. építette újjá a Kreatív 2000 Kft. kivitelezésében. Az épület főrestaurátora Szőke Balázs volt. A restaurált zsinagóga liturgiai funkció nélkül, kiállítási, illetve kulturális térként működik majd. (A vallást gyakorlók számára 80-85 főt befogadó imaház is helyet kap az épületben.)
Az új építmények elhelyezését úgy oldották meg a tervezők, hogy a zsinagógának az épülettömb belsejébe forduló, átlós tengelyét tükrözték. Így az emlékoszlopokkal határolt, zsinagóga előtti tér a centrumba került. Az utcai bejárattól balra helyezkednek el a közönségforgalmat befogadó épületrészek, jobbra pedig egy emlékhely található. A kettő között az árkádsor – emlékfal – helyezkedik el, amelyre felírják az összes ismert, illetve később kinyomozandó áldozat nevét.
A belső kertből közelíthetők meg az új épületszárny mélyföldszintjén kialakított kiállítási termek. A földszinten helyezkednek el az előadások céljaira szolgáló, valamint oktatási termek, a levéltár, a könyvtár, az első emeleten pedig a kutatáshoz kapcsolódó munkaszobák. Az emlékfal előtt kapott helyet egy lézer örökmécses, melynek fénye az áldozatoknak állít emléket. Az intézmény mint múzeum állandó és időszaki kiállításoknak, a holokauszthoz kapcsolódó művészeti bemutatóknak ad majd helyet. Emlékhely funkcióját úgy látja el, hogy évfordulók, megemlékezések helyszínéül szolgál, emlékezőtereket foglal magába.
Az intézmény további feladata a dokumentációs anyagok gyűjtése, rendszerezése, kutatási munkák támogatása, konferenciák, előadások szervezése, kapcsolódó kiadványok megjelentetése. Az intézményben dolgozók munkájához tartozik az is, hogy a felnövekvő nemzedékeket megismertesse a holokauszt történetével, elérjék, hogy a közoktatásba a holokauszt mint téma tényszerűen és a nemzetközi metodikának megfelelően kerüljön be.
Hiller István kultuszminiszterként az kérte a nemzettől, minden egyes személytől és szervezettől, hogy április 16-án az áldozatokra méltó módon, csendes főhajtással emlékezzenek.
Ezen a napon kerül majd a nagyközönség elé az Auschwitz-album 235 képét feldolgozó kiállítás. A világszerte híres, a Yad Vasem Intézetben őrzött fotóanyag története a kárpátaljai Jákob Lili nevéhez fűződik, akit számos családtagjával 1944-ben deportáltak Auschwiztba. Számos szomorú állomás után érkezett a háború végén, 1945-ben a Dora-Nordhausen-i koncentrációs táborba, ahol ennivaló után kutatva egy éjjeliszekrényben pizsamába csavart fotóalbumot talált. Az egyik fotóról tulajdon, Auschwitzban megölt öccsei néztek rá. Jákob Lili nem akarta a fasizmus után a kommunizmust is kipróbálni, így a Szovjetunióhoz csatolt Bilkéről kivándorolt az Egyesült Államokba. 1980-ban az Auschwitz- albumot, mely a második világháború zsidóságának örök emléket állít, a Yad Vashem intézetnek ajándékozta.
E kiállításhoz kapcsolódnak olyan anyagok, amelyek a magyarországi zsidóság életét mutatják be a holokauszt előtt és után. Egy másik kiállítási anyag a zsidókat mentőkkel foglalkozik. A holokauszt hatvanéves évfordulója alkalmából Lengyelországban, Washingtonban és Izraelben is megemlékeznek a magyar áldozatokról. A programokat az MTV és a Duna Televízió segítségével műholdas adáson követhetik a megnyitó résztvevői.
Az időszaki tárlatot – Jerger Krisztina rendezésében – állandó kiállítás váltja majd fel, melynek témakörei a magyarországi zsidóság 1941-es állapotától a holokauszt emlékezetéig terjednek.
***
Holokauszt-Emlékbizottság alakul.
Az emlékbizottság elnöke: Medgyessy Péter miniszterelnök. Tagjai: Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere; Paskai László nyugalmazott bíboros, esztergomi érsek a Magyarországi Katolikus Egyház, Bölcskei Gusztáv püspök a Magyarországi Református Egyház, Schweitzer József nyugalmazott főrabbi a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Szebik Imre püspök a Magyarországi Evangélikus Egyház képviseletében, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Vámos Tibor akadémikus, Ormos Mária akadémikus, Fenyő Márta, a Bálint Zsidó Közösségi Ház Alapítvány kurátora, Hollai Kálmán színész-filmrendező a magyarországi romák képviseletében, Randolph Braham, a magyar holokauszt legnevesebb amerikai kutatója, Arthur Schneider New York-i főrabbi, Simone Weil asszony, a francia alkotmánybíróság tagja, Dani Reisinger izraeli grafikusművész, Anette Lantos asszony, Nane Anette Wallenberg, Raoul Wallenberg rokona, Elie Wiesel Nobel-díjas író.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
