Mélyponton az MSZP

Az ősz elején mért kiegyenlített erőviszonyok nem maradtak fenn: január közepére drámaian megváltozott a politikai és gazdasági közhangulat. Ennek leglátványosabb jele a Fidesz növekvő előnye az MSZP-vel szemben – derül ki a Medián legfrissebb közvélemény-kutatásából.

2004. 01. 29. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A vezető ellenzéki párt és a vezető kormánypárt támogatóinak elkötelezettségében alig van különbség (az előbbiek 72 százaléka, az utóbbiak 70 százaléka biztos szavazó) – derül ki a HVG megbízásából készült elemzésből. Az MSZP visszaesése – a biztos szavazók között egy hónap alatt 38-ról 31 százalékra csökkent a pártra voksolók aránya – nem is magyarázható potenciális szavazótáborának puszta elbizonytalanodásával, a szocialisták támogatottsága egészében véve csökkent; az, hogy a teljes szavazókorú népesség tagjai közül csak minden negyedik voksolna rájuk, ebben a ciklusban egyértelmű mélypontnak tekinthető. A Fidesz most 45 százalékon áll, ami az elmúlt hónaphoz képest kétszázalékos növekedést mutat. Az SZDSZ a biztos szavazók három százalékát, az MDF két százalékát tudhatja maga mögött.
A választani tudó biztos szavazóknál a Fidesz 54, az MSZP 37 százalékon áll. A teljes népességet alapul véve az ellenzéki párt 36, a nagyobbik kormánypárt 25 százalék szavazatot kapna. Arra a kérdésre, hogy „Ha most lennének a választások, melyik pártnak lenne a legnagyobb esélye a győzelemre?”, januárban már 20 százalékponttal kevesebben nevezték meg az MSZP-t (25 százalék), mint riválisát (45 százalék).
*
A kormánypárti, különösen az SZDSZ-szavazók romló hangulata nagyban hozzájárult ahhoz, hogy hónapról hónapra nőtt, januárra pedig már 64 százalékpontra ugrott azok aránya, akik szerint az országban „rossz irányba mennek a dolgok”.
A Medián elemzése szerint a hangulatromlásnak alighanem gazdasági gyökerei vannak. Az emberek 70 százaléka szerint az előző 12 hónapban romlott vagy sokat romlott az ország gazdasági helyzete (októberben még csak 57 százalékuk vélekedett így), és 55 százalékuk érzékelt romlást saját háztartásának anyagi helyzetében (szemben a tavaly októberi 43 százalékkal).
A Medián szerint a fentiek ismeretében aligha meglepő, ha a – felmérés idején még hivatalban lévő, de már menesztett – pénzügyminiszterről, László Csabáról még a korábbinál is kevesebben nyilatkoztak kedvezően. A közvélemény azonban egyelőre kijelölt utódának sem szavaz bizalmat. Draskovics Tiborról, akit meglepően sokan ismernek (a megkérdezettek 58 százaléka tudott róla véleményt nyilvánítani), még elődjénél is kevesebben (28 százalék) mondták, hogy a jövőben szívesen látnák „fontos politikai szerepben”.
A politikusok népszerűségi rangsorának legfontosabb fejleménye a miniszterelnök támogatottságának további hanyatlása – Medgyessy Péter népszerűsége kilenc ponttal csökkent, és most negyvenhárom pontos tetszési indexet ért el.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.