Mesterséges intelligencia emlőrák szűrésére

A patológusok – hol az egészségügyi miniszternek írt levelükben, hol tanulmányban vagy éppen szaklapokban közölt cikkekben – évek óta arra figyelmeztetnek, hogy kihalás veszélye fenyegeti a szakmájukat. Miközben százas nagyságrendű ezen a területen a szakemberhiány, s a praktizáló patológusoknak majdnem a fele nyugdíjas vagy nyugdíjaskorú, a fiatalok közül rendkívül kevesen választják ezt a szakmát. Ebben a helyzetben úgy vélhetnénk, jól jön minden olyan segítség, amely kompenzálja a hiányt, s hatékonyabbá teheti a praktizáló patológusok munkáját. Mint például az a képfeldolgozáson alapuló orvosi döntéstámogató rendszer, amelyet Miskolcon a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Logisztikai és Gyártmánytechnikai Intézetének informatikai szakemberei dolgoztak ki. Ez a mesterséges intelligencián alapuló döntéstámogató rendszer az emlőrák korai feltárásában, differenciálásában és a kezelési eredmények monitorozásában nyújt segítséget.
Nevezetesen arról van szó – tudtuk meg Hoffman Zoltán informatikai osztályvezetőtől, az intézet igazgatóhelyettesétől –, hogy például a mammográfiás vizsgálat során kiszűrt eseteknél a további vizsgálatok során létrehozott citológiai kenetből digitális felvétel készül. Majd a képfeldolgozás során a már eddig feldolgozott esetek ismeretében és felhasználásával meghatározzák, hogy a vizsgált citosztatikum a patológus szakma által bevett kategóriák melyikébe, milyen valószínűséggel eshet. Ennek, amellett, hogy a gyakorlott szakember munkájának hatékonyságát növelné, a gyakorlatban való alkalmazása nagymértékben segítené a fiatal, kevés szakmai tapasztalattal rendelkező patológusokat is. A világban másutt használatos képfeldolgozó rendszerektől a Bay-intézetben kidolgozott rendszer többek közt abban különbözik, hogy a valószínűségi becsléshez a kiinduló információkat nemcsak a képi feldolgozás (morfológia, sejtmag-kiértékelés, színelemzés stb.) szolgáltatja, hanem onkológusok és patológusok által összeállított úgynevezett betegadatok (anamnézis, hajlamosító tényezők, környezeti adatok) látszólag össze nem függő sora is.
A rendszer kidolgozását egyébként az Oktatási Minisztérium által 2001-ben kiírt pályázat tette lehetővé, amelyen a Bay-intézet a Nemzetközi Egészségügyi Központ Kft.-vel közös programmal indult, és nyert. A tavaly februárban megkezdett és idén szeptember 30-án befejeződött munka kapcsolódott a 45 és 65 életév közötti nők emlőszűrésének népegészségügyi programjához Az adatvédelmi előírások szigorú betartása mellett feldolgozták és kiértékelték Miskolcon, a Diósgyőri Kórházban, illetve Győrben és Orosházán emlőszűrésre megjelent nők adatait. A kiértékelés eredménye nem kis meglepetést tartogatott. Azt várták ugyanis, hogy a kiszűrt, pozitív esetek aránya az ipari környezetben magasabb lesz. Ehelyett Borsod-Abaúj-Zemplén megyében például az derült ki, hogy ipari termeléstől elzárt, kis zempléni településeken volt a legnagyobb a rákos esetek előfordulási aránya. S hogy ennek vajon milyen környezeti vagy egyéb okai vannak, az egyelőre megválaszolatlan kérdés… Már önmagában ez is érzékelteti a további kutatások fontosságát – jegyezte meg Hoffman Zoltán. A további kutatások sorsa viszont attól függ, hogy magának az intézetnek, illetve az azt létrehozó Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítványnak milyen jövőt szán az alapító Oktatási Minisztérium.
Mindenesetre a Bay-intézet szakemberei természetesen szeretnék elterjeszteni a gyakorlatban már kipróbált és hasznosíthatónak bizonyult eddigi eredményeiket. Beszélgetőpartnerem szerint az országosan jellemző patológushiányos állapotból a kiút az előre menekülés lehet. Ennek részeként a kialakított szakértői rendszer alapja lehetne egy regionális telepatológiai centrumnak, ahol koncentrálni lehetne az emberi és tárgyi erőforrásokat. Például Miskolcon.