Elégedetlenségüket fejezték ki a NATO központi szervei a magyar haderő átalakításának egyes lépései miatt – derül ki abból a jelentésből, amely a szövetségesek és a magyar katonai szakértők úgynevezett FP 2004-es közös konzultációjának összegzése. Ha a NATO elvárásainak teljesülniük kell, nagymértékben megnövekedhetnek a haderőreform költségei, hiszen újabb fejlesztéseket kell végrehajtania a Magyar Honvédségnek. Információink szerint a szövetség egyik legfőbb igénye, hogy ha már a magyar légierő légi utántöltő képességű Gripen vadászgépekkel rendelkezik, akkor más államokkal közösen vállalja tankergépek beszerzésének, illetve fenntartásának a költségeit is, mert enélkül csorbulna a bevethetőség. A NATO képviselői ismételten megerősítették a légi szállítóeszközök beszerzésének szükségességét, és sürgették a renegátkoncepcióhoz csatlakozást. Ez egyebek mellett azt jelenti, hogy ha géprablók vagy terroristák kerítenének hatalmukba repülőgépet Magyarország légterében, tűzparancsot kell kiadni, de eddig a szaktárca nem jelölte ki a nemzeti döntéshozó személyét.
*
A szövetségesek sürgetik hadszíntéri fogadó, állomásoztató és továbbító alegységek (RSOM) létrehozását is, de lapunk úgy tudja, hogy ezt eddig elutasította a magyar fél.
A NATO elképzeléseitől a legjobban a magyar magas készenlétű könnyű lövészdandár tervezett készenléti ideje és foka tért el.
A dandár helyett ugyanis Magyarország csak egy-két lövész-zászlóaljat állítana ki, de ezek nem illeszthetők be megfelelően a szövetség által készítendő műveleti tervekbe. A külföldi szakemberek kompromisszumra kényszerültek a könnyű lövészdandár kiállításának határidejében, mert a magyar fél a 2013-as időpontot jelölte meg, miközben a NATO már 2006-ra igényt tartott volna a katonákra. Végül arról született megállapodás, hogy 2010-re áll készen a dandár, de a tervezett négy zászlóalj keretet kettőre csökkentették.
Nagy gondnak tartja a szövetség a dandárok egyes csatolt hadszíntéri elemeinek (például a kapcsolódó NATO-kompatibilis módon felszerelt és kiképzett műszaki, vegyvédelmi, kommendáns vagy javítószázad) hiányát és a logisztikai biztosítás hiányosságait.
A jelentés szerint magyar kérésre felére csökkentették a szállító helikopterekre, valamint a Mig–29-es és Gripen vadászgépekre vonatkozó igényeket, de a szükséges harci helikopterek mennyiségéből nem engedtek a szakemberek.
A NATO-val történő tárgyalások során a magyar fél mondja el, hogy mit tud felajánlani, és nem a szövetség fogalmazza meg a követeléseit – közölte lapunkkal Matyuc Péter. A honvédelmi tárca kommunikációs főigazgatója szerint már a védelmi felülvizsgálat elején annak az alapelvnek kívántak megfelelni, hogy nem az számít, hány katonából és mennyi fegyverből áll egy-egy felajánlott egység, hanem az, hogy milyen kimenő teljesítményt képesek előállítani. A szóvivő állítja: a NATO elvárása csupán az, hogy ha katonai területre kerülnek ezek a csapatok, megfelelően legyenek kiképezve és felszerelve, illetve a logisztikai háttérrel együtt tudják ellátni a feladataikat. A „renegade” képesség jogi háttere kidolgozás alatt van, ezt követheti a technikai feltételek megteremtése, és a döntéshozó személyének kijelölése a Magyar Köztársaság részéről – mondta el Matyuc Péter. Tájékoztatása szerint a hazánkba települő szövetséges csapatokat a Befogadó Nemzeti Támogatás fogadja, és a szaktárca foglalkozik azzal, hogy idővel minden alakulat képes legyen állomásoztatni a külföldről érkező erőket. A vadászgépekkel kapcsolatos felajánlásaink változatlanok – jelentette ki a szóvivő.
"Ez a hely a hazám" - mutatjuk az év egyik legszebb magyar dalát! - videó