Önellátók

„A kérdőívezésbe bevont tanyák alig valamivel több mint a felében élnek gyerekes családok. A háztartások mintegy 35 százaléka tekinthető megszokott értelemben családnak (két szülő és gyerekek). Mintegy nyolc százalékban találkoztak a kérdezők csonka családokkal és viszonylag magas arányban (tíz százalék) többgenerációs családokkal. Ez a hagyományos tanyai családmodell továbbélését is jelzi.
Minden hatodik tanyán idős, egyedülálló emberek élnek, és minden negyedikben olyan középkorú vagy idős házaspárok, ahol a gyerekek már önálló életet élnek valamely városban vagy falun. A tanyai lakosság elöregedését jelzi, hogy a házaspárok majd kétötöde 60 évnél idősebb. Ha ehhez még hozzászámítjuk a 60 év feletti egyedülállók arányát, kiderül, hogy a tanyák másik nagy csoportjában 60 év feletti emberek élnek…
A tanyai épületek nagyobbik fele még a második világháború előtt épült. Szép számmal akadnak olyanok is, amelyek több mint százévesek… Bár a tanyák döntő többsége kétszobás, azonban a felkeresett tanyák közül minden negyedikben csak egyetlen lakószoba található… A kérdőívek tanúsága szerint a tanyák 37 százalékában nincsen fürdőszoba, és felében csak az udvaron található WC… A jelentős technikai és komfortbeli elmaradás ellenére a tanyán élők háromnegyede nem tervezi a lakóépületek korszerűsítését…
A felkeresett tanyai háztartások 55 százaléka rendelkezik gépkocsival… minden második tanya esetén az ott lakók csupán gyalog, illetve kerékpárral (esetleg motorkerékpárral) tudják tartani a kapcsolatot a külvilággal… A felkeresett tanyák több mint felében található telefonkészülék, s ahol nincs, ott is többségében rendelkeznek mobiltelefonnal… 16 százalék (minden hatodik tanya) semmiféle telefonos kommunikációs lehetőséggel nem rendelkezik… A kérdezettek 40 százaléka naponta, 25 százaléka pedig hetente többször megfordul valamilyen okból a közigazgatási értelemben vett központi településen. Ugyanakkor nagy számban találhatók olyan tanyák is (21 százalék), ahol úgy nyilatkoztak, hogy csak elvétve járnak be oda…
A felmért több mint nyolcszáz tanya közül csak minden másodikban nyilatkoztak úgy, hogy sem ott, sem a szomszédságban nem kíséreltek meg betörést. Ugyanakkor majd minden ötödik kérdőívben számoltak be arról, hogy sértettjei voltak betörésnek vagy betörési kísérletnek… a tanyasiak legnagyobb része szerint nem a közbiztonság javulásán fog múlni a tanyavilág jövője. A legtöbben úgy látják, a közbiztonság következmény jellegű tényező, azaz önmagában nem oldja meg a tanyavilág fejlődését.
A korszerűtlen lakásállomány és a tanyai élet számos nehézsége ellenére a megkérdezetteknek csaknem háromnegyede nem szándékozik elköltözni a tanyájáról, még akkor sem, ha azt anyagi helyzete a mostaninál jobban lehetővé tenné… Csak minden tizedik tanyán nyilatkoztak úgy, hogy mindenképpen szándékukban áll elköltözni, s a tanyai életet ma már inkább csak ideiglenesnek tekintik…
A felkeresett tanyák mintegy felében csak ház körüli, nagyrészt önellátást szolgáló mezőgazdasági termelés folyik… 13 százalékában már érzékelhető kiegészítő jövedelmet jelent a rendszeres piacozás, de a kint élő családok megélhetéséhez csupán a tanyák 18 százalékában járul hozzá dominánsan a tanyai gazdálkodás… tíz százalékában pedig ma már egyáltalán nincs mezőgazdasági termelés, még ház körüli kertészkedés sem… A legtöbben a jelenlegi színvonalon szeretnék megőrizni a termelést, azaz továbbra is a család ellátását, illetve némi kiegészítő jövedelem szerzését tűzik ki célul… Csak a 825 tanya egyharmadában nyilatkoztak úgy, hogy biztosan lesz olyan családtag, aki a tanyán marad, és továbbviszi majd a termelést és a tanyasi életforma tradícióit…”(Részlet a Tanyakollégium, 2002–2003 című adatgyűjtésből)