Túlságosan is sok turista árasztotta el a környékét, és túl sok ipari tevékenységet végeznek a partjain – hangoztatják tudósok és környezetvédők, akik azt jósolják: ha nem történnek sürgős és komoly beavatkozások, akkor bizony a Holt-tenger végképp eltűnik a szemünk elől. Hiszen míg negyven esztendővel ezelőtt a tengerszint alatt 392 méterrel terpeszkedett, addig mára már 412 méterre süllyedt a tenger szintje alá. S ha a süllyedés-apadás ilyen ütemben folytatódik, akkor a Holt-tenger tíz év múlva jelenlegi kiterjedésének egyharmadát is elveszítheti, fél évszázad múltán pedig valóban már csupán történelmi és irodalmi leírások őrzik meg nevét.
A riasztó helyzet összefogásra, pontosabban regionális együttműködésre késztette Jordániát, Izraelt és a Palesztin Hatóság illetékeseit. Ez az együttműködés az úgynevezett Vörös-tenger–Holt-tenger elnevezésű tervet eredményezte. A tervezet tulajdonképpen egyszerű: csővezetéket készülnek építeni a Vörös- és a Holt-tenger között, s ezen keresztül – ha a politikai helyzet is lehetővé teszi – évente mintegy 450 millió köbméter vizet emelnének át a Vörös-tengerből a Holt-tengerbe. Ez a megoldás a szakértők szerint megmentené a Holt-tengert.
S ha már az „életmentés” megtörtént, akkor a fejlesztés egy későbbi szakaszában a magánbefektetőket is szeretnék megnyerni: elsősorban sótalanító üzemek és áramfejlesztő központok építéséhez.
Ez az elképzelés a fenntartható fejlődésről a tavaly Dél-Afrikában rendezett világkonferencia idején hetekig a világlapok címoldalain szerepelt. Jordánia és Izrael vezető környezetvédői közös sajtóértekezleteket, tájékoztatókat és vetítéseket tartottak, hogy felhívják a világ figyelmét is a Holt-tengert fenyegető veszélyre; no meg azért, hogy fontos pénzügyi körök és potenciális befektetők kegyeit is elnyerjék. A terv két fő szószólója, a jordán tervezési miniszter és a regionális együttműködésért felelős akkori izraeli miniszter, Roni Milo az idén februárban még egyfajta békedíjat is kapott a turizmus révén megvalósuló békét szorgalmazó egyik nemzetközi szervezettől (amely genfi székhellyel és az ENSZ égisze alatt működik).
Aztán a tervről sokáig nem lehetett hallani. A minap azonban az izraeli Roni Milo tájékoztatót tartott. „Az izraeli földtani intézet csoportja az ammani egyetem földtani tanszékének munkatársaival közösen éppen egy megvalósítási terven dolgozik – idézte Milót a Middle East című, Londonban megjelenő folyóirat. – Teljesen bizonyosaknak kell lennünk ugyanis abban, hogy semmiféle negatív környezeti következménye nem lesz annak, hogy összekeverjük a Vörös-tenger és a Holt-tenger vizét. Mindkettőnek más és más ugyanis a sótartalma.”
Az elmúlt hónapok kutatásai persze már hoztak eredményt: egy ideiglenes jelentés szerint egyelőre semmiféle leendő környezeti veszélyt nem térképeztek fel. A végleges jelentés – a megvalósításhoz fűzött javaslatokkal – előreláthatólag az év végéig készül el. A jordánok és az izraeliek közben már egyeztettek a Világbankkal is, amely valószínűleg szintén beszáll a finanszírozásba.
Most már „csak” a tervet keresztülvivő, erőskezű és határozott politikusokra van szükség . No és nyugalmasabb körülményekre a térségben. Vagyis békére.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
