Politológusok a durvuló közéletről

A független intézmények elleni támadások, a politikai kérdések jogi üggyé minősítésének szándéka a demokrácia alapjait ássa alá – hangzott el a XXI. Század Intézet tegnapi konferenciáján. Az előadók szerint fontos kérdések maradtak tisztázatlanok a rendszerváltozás óta, és ezek a jelenlegi történésekre is rányomják bélyegüket.

Hideg polgárháború folyik-e Magyarországon? – tették fel a kérdést politológusok, szociológusok és jogászok a XXI. Század Intézet tegnapi konferenciáján.
Fritz Tamás szerint abban az értelemben igen, hogy van két oldal, amely egymás „szellemi megsemmisítésére” törekszik. A politológus úgy vélte: alapvető kérdések maradtak tisztázatlanok a rendszerváltozás óta. – Például hogy melyek a nemzeti minimumok, vagy milyen demokráciát akarunk, és kik vehetnek ebben részt. Elmaradt két fontos korszak végigbeszélése is: a Horthy- és a Kádár-korszaké. A 2002-es kampányban élessé váló helyzetet a Medgyessy-kormány még jobban kiélezte. Tisztogatásokkal, folyamatos kampánynyal, a Keller-féle államtitkársággal pedig megpróbálták kriminalizálni az ellenzéket – fogalmazott.
Lánczi András politológus úgy vélte: nincs sem hideg, sem meleg polgárháború. Szerinte is 1989-ig kell visszamenni a tisztázás érdekében. Mint fogalmazott, radikális változás nem volt, csupán „rendszermódosítás”. Hangsúlyozta: a politikai felelősség tisztázása a mai napig nem történt meg. A jelenlegi időszak jellemzői közül kiemelte a politikai kérdések jogivá alakítását. – Aki árnyékállamot emleget, az a hatalommegosztás struktúráját vonja kétségbe – vélte –, amely már tényleg polgárháborús logika.
Schmidt Mária történész szerint éles határvonalat kell húzni az 1990 előtti diktatúra és az azt követő demokrácia között. A politikai mezőny egy része azonban a kettő „szétmaszatolásában” érdekelt. Kiemelte: a demokráciát el kell fogadni, és nem delegitimálni az alapjait. A független intézmények elleni támadásokat úgy értékelte, hogy azok a demokrácia alapjait kérdőjelezik meg.
Galló Béla politológus arra hívta fel a figyelmet: a verbális agresszió szintje Magyarországon mindig nagy volt. – De ez soha vagy nagyon ritkán fordult át atrocitásokba, amelyeket el is kell kerülni – tette hozzá. Úgy vélte: a felgyülemlő feszültségnek az az oka, hogy már sok idő eltelt a rendszerváltozás óta, és az emberek többsége nem jut egyről a kettőre.
Majtényi László volt adatvédelmi biztos szerint a helyzet legnagyobb hátulütője, hogy a minőség rovására megy, mert egy vélemény tekintetében csak az számít, ki melyik oldalon áll.