Romano Prodi, aki a soros EU-elnöki posztot betöltő Írország kormányával tárgyalt, sajtóértekezletén – szavait kimondatlanul az alkotmány elfogadását megakadályozó Spanyol- és Lengyelországnak címezve – azt mondta, hogy a mélyebb integrációra törekvő országok „nem fognak örökké várni”. Prodi szerint, ha a megegyezés lehetetlennek bizonyul, az „európai integráció igazi támogatóinak” akkor is kötelességük, hogy ne hagyjanak fel az integrációs célokkal.
A bizottsági elnök szerint egy év van a megoldás megtalálására. A vita középpontjában az áll, hogy a nizzai egyezség Spanyolországnak és Lengyelországnak egyenként 27 voksot juttatott, Németországnak pedig – amelynek nagyobb a lakossága, mint a másik két országé együtt – csak 29-et. Berlin az EU-alkotmány keretében próbálta módosíttatni ezt a méltánytalannak tartott elosztást, de a kísérlet merev lengyel és spanyol ellenállásba ütközött, s emiatt kudarcba fulladt az olasz elnökséget záró decemberi brüsszeli EU-csúcson az új alkotmánytervezet elfogadtatása.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség