A megvesztegetési ügyben a vád szerint az említett üzletember Saron fiának jelentős összegeket adott, hogy befolyásolja apját beruházásainak előmozdításában. A kormányfő hivatala egyelőre nem reagált a történtekre. A vádirat szerint David Appel építési vállalkozó 3 millió dollárt fizetett Saron fiának azzal a céllal, hogy befolyásolja apját, az akkori külügyminisztert beruházási terveinek megvalósításában. Appel egyrészt görögországi, másrészt Tel-Aviv környéki ingatlanügyeit akarta ilyen módon előremozdítani. Az ifjabbik Saron konzultáns volt egy görögországi üdülősziget megvásárlásában, de az üzlet végül nem jött létre. Egyes források szerint maga Saron 1999-ben szintén több százezer dollárt kapott az üzletembertől, más jelentések szerint nem bizonyított, hogy a politikus is pénzhez jutott volna. A vád képviselője mindenesetre kijelentette: Saron tudhatott arról, hogy fiát milyen kapcsolat fűzte a vállalkozóhoz. A vádirat szerint az építési vállalkozó miniszterelnök-helyettest, korábbi jeruzsálemi polgármestert is megpróbálta megvesztegetni. Az ügy kirobbanása megfigyelők szerint árnyékot vethet a miniszterelnökre és esetleges következménye az lehet, hogy Saronnak távoznia kell a hivatalából, az ellenzék mindenesetre fokozhatja a kormányfő távozását sürgető kampányát. A miniszterelnöki hivatal egyelőre nem kommentálta a vádemelést. Appel ügyvédje úgy fogalmazott: senki nem adott semmit és senki nem kapott semmit.
Eközben Norvégia kormánya bejelentette, gyanúja szerint az izraeli titkosszolgálat emberei lehallgatókészülékeket helyeztek el tel-avivi nagykövetségén és a nagyköveti rezidencián. A nyilatkozat egy nappal azután látott napvilágot, hogy a Háárec című izraeli napilap közölte, Ariel Saron lehallgatta tudta nélkül Simon Peresz munkapárti vezetőt, amint Ahmed Korei palesztin miniszterelnökkel tárgyal. Az említett tárgyalás január 13-án, a norvég nagykövet herclijai otthonában történt. Ennek kapcsán gyanítja úgy az oslói megállapodás óta félhivatalos közvetítő országnak számító Norvégia, hogy az izraeli kormányfő tiltott úton jutott hozzá az információkhoz. A kneszszetben ellenzéki képviselők rákérdeztek az információforrásra, Saron pedig az egyik résztvevőre hivatkozott, ám egyikük sem erősítette meg az állítást. A Sin Bét izraeli belső elhárítás is tiltakozott, a szervezet szerint az egyik résztvevő hívta a Miniszterelnöki Hivatal telefonszámát. Ugyancsak tagadta, hogy lehallgatta volna a norvég nagykövetséget. A Háárec cikke szerint a testület közölte, „azok az idők elmúltak”, ráadásul „nem egyeztethető a titkosszolgálati munkával, s a Sin Bétnek nincsenek megfelelő szakemberei, hogy elvégezzék ezt a feladatot”.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség