Szeptember 11-e rejtélyes ösvényei

Abdel-Gáni Mzudi, a 2001 szeptemberében elkövetett New York-i és washingtoni merényletekkel összefüggésbe hozott marokkói származású férfi ügyét már eddig is számtalan titokzatos esemény kísérte. Részben felelőssé tették több mint háromezer ember haláláért, később mégis szabadlábra került, most pedig felmerült egy titokzatos „iráni szál”, amely rejtélyes ösvényekre viheti a pert.

H amburgi pere kezdetén azzal gyanúsította meg az ügyész a titokzatos marokkóit, Abdel-Gáni Mzudit, hogy kapcsolatban állt az Oszama bin Laden vezette nemzetközi terroristahálózattal, és háttértámogatást nyújtott a New Yorkban és Washingtonban véghezvitt tavalyi terrortámadások résztvevőinek. A 2002 októberében kirobbanó per során már eddig is úgy látszott, egy-egy váratlan tanúvallomás vagy egy titokzatos figura feltűnése szinte teljesen új mederbe terelhette az ügyet. Korábban például Mzudi egykori szobatársa „szélsőségesen fanatikus” muzulmánnak minősítette a marokkóit, aki – szerinte – még akkor is pártolta az újabb és újabb merényleteket, ha azoknak gyermekek is áldozatul esnek. „A kis zsidók is megnőnek egyszer”– fogalmazott a volt szobatárs szerint a férfi. Decemberben aztán a bíróság helyt adott egy, a marokkóira nézve kedvező vallomásnak, amely arra utalt, hogy a New York-i és a washingtoni merényletek terveibe Mzudit nem avatták be. A férfi eztán szabadlábon védekezhetett, noha a beavatottak névsorából hiányzott Munir el-Motaszadek neve is, akit pedig ugyanebben az ügyben egy tavalyi, szintén hamburgi per során tizenöt éves börtönbüntetésre ítéltek. Mzudi ügyében tegnap kellett volna kihirdetni az ítéletet, amely a vád elképzelései szerint ugyancsak tizenöt évi börtönt szabott volna ki, a védelem reményei szerint azonban felmentette volna a férfit. A vád persze eleve furcsa, hiszen a még tapasztalt bankrablók esetén is enyhének látszó ítélet akár kompromisszumos megoldásnak is tetszhet, azt sejtetve, hogy Mzudi szerepe enyhén szólva is tisztázatlan. A fenti tendenciát az „iráni szálat” szövögető rejtélyes férfi feltűnése – akit a vád képviselői váratlan fordulattal mint újabb tanút prezentáltak – tovább erősíti. A férfi – aki azt állítja, hogy régebben az iráni titkosszolgálatnak dolgozott – arról számolt be, hogy Mzudi járt Iránban, bár a vallomástevő nem találkozott vele. Az írásban rögzített vallomásban a férfi azt állította, hogy Mzudi feladata információk összeállítása volt. A „titokzatos iráni” megemlítette, hogy a most is kiélezett belpolitikai viaskodások közt mozgó konzervatív teheráni vezetők, például Ali Hamenei ajatollah még a terrortámadások évének tavaszán találkoztak Oszama bin Laden, az al-Kaida terrorszervezet vezetője idősebbik fiával, s véglegesítették a szervezet által kidolgozott terveket.