Vélhetően 2010-ig nem kerül veszélybe a magyar villamosenergia-piac ellátásbiztonsága, bár üzleti és technikai okokból már 2005-től számít kisebb-nagyobb áramkimaradásokra a hazai hálózatot üzemeltető, az ellátásbiztonságért felelő Mavir Rt. Az előttünk álló években évi 1,9 százalékkal bővül a fogyasztás, ráadásul több elavult erőmű is leáll vagy korszerűbb, ám kevesebbet termelő üzemeltetési módra vált. A két tényező együttes hatása a kritikus szint közelébe csökkentheti a rendszerben mozgósítható vagy határkeresztező forrásokból felduzzasztható tartalékot. A szakemberek egész Európában erőmű-építési hullámot várnak, hiszen a becslések szerint 2010-re a kontinensen 300 ezer megawattnyi új kapacitásra lesz szükség.
A Mavir Rt. a múlt év végén készítette el közép- és hosszú távú kapacitástervét, ebben 6000 megawattnyi új termelés megjelenésére számít 2020-ra hazánkban. A kormány az erőműveket a szabadpiac szereplőivel építtetné, a Mavir tanulmánya szerint viszont a liberalizáció nem feltétlenül ösztönöz erőműépítésre, ha a befektetők nem bíznak eléggé a kialakított szabályozók állékonyságában vagy kedvezőbbé válásában. Ezzel kapcsolatban Hatvani György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) energetikáért felelős helyettes államtitkára lapunknak elmondta, hogy a befektetők számára olyan jogi környezetet kell teremteni, amely garantálja a költséges beruházások megtérülését. Véleménye szerint a piacnyitás eddig sikeres volt (6 milliárd kilowattórányi áram cserélt gazdát az új struktúrában), az új villamosenergia-törvény pedig arra törekszik, hogy egyszerűbb legyen az engedélyezés. Hatvani György közölte: az érdeklődést jelzi, hogy a mátrai erőmű által kiírt, 420 megawattos ligniterőmű telepítését versenyeztető tenderen három jelentkező közül is választhatnak.
Energetikai szakemberek hivatalinak tartják a GKM optimizmusát. Járosi Márton, az Energiapolitika 2000 Társulás elnöke lapunknak nyilatkozva elmondta, véleménye szerint a magyar szabadpiaci szabályozásban „fekete lyuk” az erőműépítések ösztönzése. A szakember úgy véli, hogy a várt forgatókönyvnek éppen az ellenkezője fog megvalósulni, mert az erőműveket üzemeltető cégek a csökkenő tartalékok miatt még inkább felverhetik az árakat, ezért nem érdekük a bővítés, az ellátásbiztonság pedig nem feladatuk. – A beruházásokat a vállalkozások eddig sem az aránytalanul magas profitból (2002-ben a termelői, szállítói és szolgáltató szféra összesen mintegy 160 milliárdnyi hasznot könyvelhetett el), hanem hitelből finanszírozták, méghozzá állami garancia és hoszszú távú átvételi szerződések mellett. Mivel utóbbiakra már nem számíthatnak, a szakember szerint a beruházók távol maradnak majd a magyar piactól – nyilatkozta Járosi Márton.
A Mavir Rt. által fontosnak tartott „állékony szabályozás” több vállalat szerint egyáltalán nem jellemző a magyar viszonyokra. Emlékezetes, nemrégiben egy rendelet jelentősen lecsökkentette a kapcsolt üzemű, vagyis hő- és elektromos energiát egyszerre előállító gázmotoros erőművek átvételi árait, pedig a Mavir Rt. terveiben komolyan számol a kis erőművek elterjedésével. Kérdésünkre, felborítja-e a kapacitástervben megfogalmazott elképzeléseiket az új szabályozás, a rendszerirányító sajtóosztálya arról tájékoztatott, hogy prognózisaikat kétévente korrigálják, és a gázmotorok telepítési trendjében esetlegesen bekövetkező változást a következő tervben figyelembe veszik majd.
***
Stabil a Mátrai Erőmű Rt. A Mátrai Erőmű Rt. 2004-es üzleti tervében 47 milliárd forint árbevétel és 7 milliárd forint adózott eredmény szerepel – közölte tegnap a társaság igazgatóságának elnöke. Valaska József elmondta: a tervezett árbevétel értéke mintegy 3 milliárd forinttal marad el a 2003-as szinttől, viszont a nyereség mértéke a tervek szerint nem csökken az elmúlt évi 7 milliárd forinthoz képest. (MTI)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
