Ellentmondásosak a jelentések arról, mi késztette a rendőröket fegyverhasználatra. Egyes szemtanúk szerint előbb a tömegből lőttek a rendőrökre, mások azt állították, hogy a tömeg csak köveket dobált, amikor a rendőrök rájuk tüzeltek.
Két iraki rendőrt tévedésből lőttek agyon az amerikai katonák Kirkukban – ismerte be nem sokkal ezelőtt az amerikai hadsereg szóvivője. Jossy Aberle, a 4. amerikai gyalogos hadosztály szóvivője elmondta, az észak-iraki városban történt incidens során a rendőrök nem igazolták magukat a katonák felszólítására. Tájékoztatása szerint az iraki rendőrök egy épületet lőttek, és amikor a járőr katonák a helyszínre érkeztek, elfutottak. A katonák a nyomukba szegődve tüzet nyitottak rájuk, egyet megöltek közülük, a másikat megsebesítették, a harmadik társukat pedig elfogták. A sebesült rendőr a kórházba szállítás közben belehalt sérüléseibe – tette hozzá az amerikai illetékes.
*
Másnap több száz iraki gyűlt össze a helyszínen, tiltakozva a hatósági fellépés ellen. Szemtanúk elmondása szerint a tiltakozók – akik közül sokan az előző nap életüket vesztett tüntetők rokonai – kártalanítást követeltek hozzátartozóik haláláért. Brit katonák is rálőttek az iraki tüntetőkre a szombati, összecsapásba torkolló megmozduláson – közölte a brit védelmi minisztérium.
Az első amerikai vizsgálat eredménye szerint lelőtték azt a Black Hawk típusú katonai helikoptert, amely csütörtökön zuhant le Fallúdzsa város közelében. A helikopter fedélzetén tartózkodó kilenc katona meghalt. A Pentagon közlése szerint Irakban az amerikai fegyveres erők vesztesége megközelíti az ötszáz főt tíz hónappal azután, hogy az amerikai–brit erők megszállták az országot.
Eközben dán katonák gyanús aknagránátokat találtak Irak déli részén. Brit fegyverszakértők most vizsgálják, nem lehet-e, hogy vegyi töltetű lövedékekről van szó – közölték szombaton dán katonai illetékesek. A dán katonák 36 darab olyan 120 milliméteres aknagránátra leltek pénteken, amelyek az első vizsgálatok szerint valamilyen folyadékot tartalmaznak. Ennek ellenére a korábbi megnyilatkozásoknál jóval bizonytalanabbul beszélt az iraki tömegpusztító fegyverek fellelésének esélyéről tegnap a brit kormányfő. Tony Blair – arra a felvetésre, hogy hibásnak minősíthetők-e a tömegpusztító fegyverekről szóló korábbi hírszerzési jelentések – azt mondta: ez idő szerint ezt még nem lehet így kijelenteni. Hozzátette azonban: „emlékszik azokra a beszélgetésekre, amelyekben a vezérkari főnök és mások felvetették, hogy itt vagy ott találhatunk tömegpusztító fegyvereket… Ezekből végül nem lett semmi”. Hozzátette, ha Szaddám Huszeint hat hónapig kellett keresni, noha nagyjából tudták, merre bujkál, egyáltalán nem lenne meglepő, ha egy Nagy-Britanniánál kétszer nagyobb országban nem találják meg, hova rejtette ezeket az eszközöket. A múlt hét végén az amerikaiak is visszavonták tömegpusztító fegyvereket kereső csapataikat Irakból.
Az elfogott diktátorral kapcsolatban egy szaúdi lap azt közölte, az amerikai erők még tavaly szeptemberben fogták el Szaddám Huszeint. Az Okaz cím szaúdi napilap saját forrásaira hivatkozva azt írta, hogy a volt iraki vezetőnek őrizetbe vétele után kábítószert adtak és Washingtonba szállították. Ott három napig a Fehér Házban faggatták George Bush amerikai elnök jelenlétében. Ezt követően visszaszállították Bagdadba, s később bejelentették, hogy szülővárosa, Tikrít közelében elfogták.
Pal Bremer, Irak amerikai polgári kormányzója szerint legkorábban az év második felében kezdődhet meg a hatalmától megfosztott iraki elnök pere. Ismeretes, hogy az amerikai kormány pénteken hivatalosan hadifogolynak nyilvánította Szaddám Huszeint. Ez azt jelenti, hogy a volt elnököt immár hivatalosan is a genfi konvenció előírásai szerinti bánásmódban kell részesíteni. Ezek közé tartozik az erőszaktól, közszemlére való tételtől és kihallgatásoknál alkalmazott nyomásgyakorlástól való védelem, továbbá a kielégítő orvosi ellátásra való jog. A Vöröskereszt genfi székhelyén közölték, hogy Szaddám Huszein hadifogoly státusa nem zárja ki háborús bűnökért történő felelősségre vonását.
***
Ürügy volt szeptember 11.?
George W. Bush amerikai elnök 2001 januárjában már úgy lépett hivatalba, hogy szándékában állt megtámadni Irakot és kereste ennek módját – állítja Paul O’Neill egykori amerikai pénzügyminiszter legújabb könyvében. O’Neillt 2002 decemberében váltották le tisztségéből Bush gazdasági kabinetjének átalakításakor, és ő az első személy, aki a Bush-kormányzat egykori tagjaként támadást indított az amerikai elnök ellen. Bush a kezdetektől fogva azzal érvelt a háború mellett, hogy Iraknak tömegpusztító fegyverei vannak és meg kell állítani. A fegyvereket soha nem találták meg. Szaddám Huszein volt iraki elnökről a kezdetektől fogva előítélettel beszélt Bush, ő volt a rossz ember, akit meneszteni kellett – mondta O’Neill a CBS televízió vasárnap adásba kerülő interjújában. (MTI)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
