Önről csak kevesen tudják, hogy vezérkari főnökként a Honvéd Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár (HÖM) elnöke is. Ez nem öszszeférhetetlen?
– Jogilag és szakmailag sem az. A küldöttközgyűlés 2002 novemberében választott meg, még azelőtt, hogy vezérkari főnöknek neveztek volna ki. A feladatot tiszteletdíj nélkül, társadalmi munkában végzem. A munkámat az minősíti, hogy a küldöttközgyűlés tavaly novemberben egyhangúlag ismét megválasztott.
– A nyugdíjpénztárban az ön megválasztása előtt bizalmi válság alakult ki a pénzintézet ingatlanvásárlásai miatt. Az ingatlanokat ráadásul egy olyan cég kezelte, amelynek a részvényeit a honvédelmi tárca tulajdonában lévő HM EI Rt. vásárolta meg, ahol az ön bátyja, Szenes József lett logisztikai igazgató. Így sokakban felmerült a gyanú, hogy milliók kerülhettek a magánnyugdíjpénztár tulajdonából magánkézbe.
– Én akkor kerültem a nyugdíjpénztár vezetésébe, amikor a küldöttközgyűlés az egész igazgatótanácsot visszahívta. A tagság egy része szerint a pénztár korábban olyan telkeket vásárolt meg, amelyeknek nincs akkora értéke, hogy jó befektetésnek bizonyulnának. Pályázat útján felkért értékbecslő cégek felmérése alapján mintegy 191 millió forintos vesztesége keletkezett a pénztárnak, de az azóta újraválasztott igazgatótanács úgy döntött, hogy az ingatlanokat legalább beszerzési áron el kell adni, és sikerült stabilizálni a helyzetet. A veszteségek és a megváltozott jogviszonyok miatt fel kellett számolni a HÖM két részvénytársaságát, az ingatlanok forgalmazásával, működtetésével foglalkozó Stabilitás Rt.-t, és a pénzügyi befektetésekkel foglalkozó cégünket. A HM EI Rt. és a pénztár között soha nem volt vagyonkezelői szerződés, és a cég a Stabilitás Ingatlanforgalmazó Rt. részesedését a kanadai többségi tulajdonostól vásárolta meg. Ezt a tízszázaléknyi összeget azonban 2003 áprilisában a pénztár elidegenítette, így azóta nem résztulajdonosa a részvénytársaságnak.
A Stabilitás Rt. jogutódjából lett céggel, a Terra Rt.-vel a pénztár 2003 eleje óta nem áll szerződéses viszonyban, így a HÖM vagyonából egy fillér sem kerülhetett át magánkézbe. Mindezen tranzakciókhoz a bátyámnak semmi köze nincs, ráadásul ő csak később, 2002 júniusában került a HM EI Rt.-hez. Ma a pénztár stabilan, jól működik, s konfliktusok sincsenek.
– Úgy tudom, hogy a védelmi felülvizsgálat miatt viszont voltak nézeteltérései a felülvizsgálati bizottságban. Több laktanyát szeretett volna megtartani, és nem értett egyet az ilyen nagy arányú leépítéssel.
– A szakmai vitákon azt az álláspontot képviseltem, hogy a folytonosság, a hagyományőrzés és a személyi állomány megőrzése végett inkább a nehéz, fölösleges technikától szabaduljunk meg, és több laktanyát tartsunk fenn. Ezzel ugyanúgy pénzt tudunk megtakarítani, mint a létszámcsökkentéssel. A megszületett koncepció kompromisszumok eredménye, de ha a trendeket, a követelményeket, a fejlesztési lehetőségeket nézzük, akkor nagyon jó védelmi reformterv készült.
– Erről számos szakértőnek más a véleménye. Az ellenzék kifogásai mellett kritikával illette a reformterveket a szocialisták biztonságpolitikai tagozata is, amely szerint a magyar hadsereg megállítóképessége került veszélybe a missziós feladatok erőltetése miatt.
– Biztonságpolitikai, filozófiai vita folyik arról, hogy milyen legyen a jövő magyar hadserege. A Fidesz például azt mondja, hogy nem kell nekünk expedíciós hadsereg, mert ezzel feladjuk a területvédelmet. A mi felfogásunk szerint azonban Magyarországot az elkövetkező évtizedekben nem fenyegeti hagyományos katonai veszély, és ennek megfelelően elsősorban a hadsereg hadrafoghatóságára és a szövetségesi feladatokra kell koncentrálni, bizonyos területvédelmi feladatok megtartásával. Mivel már öt éve vagyunk NATO-tagok, és az ország szigetjellege a környező országok csatlakozásával megváltozik majd, nem kell továbbra is fenntartanunk a körkörös védelmi koncepciót, hanem a nem hagyományos támadásokra, például a terrorcselekményekre kell koncentrálnunk. Így nehéz értelmezni a „megállító- képesség” reklamálását.
– Látszólagos konszenzus született a parlamenti pártok között abban is, hogy érdemes lenne megfontolni a kiképzőközpontok megtartását és hasznosítását. Medgyessy Péternek levelet is küldött ez ügyben a parlament honvédelmi bizottsága. Miért pecsételődött meg a sorsa ezeknek a helyőrségeknek?
– A pártpolitikát félretéve, éppen az előbb említett szakmai indokok és az önkéntes haderőre való áttérés miatt nem kell fenntartani kiképző özpontot Szabadszálláson és Szombathelyen. A politikusok szempontjait is megértem, hiszen nekik a régiót is képviselni kell, ahol súlyos gondokat jelenthet egy-egy laktanya megszüntetése. A kérdés az, hogy a kiképzőközpontok tízéves működtetéséhez szükséges durván 40-50 milliárd forintot honnan vesszük el. A fejlesztési pénzek ugyanis adottak, 850 milliárd forint jut tíz év alatt haditechnikai fejlesztésre, és 730 milliárd az infrastruktúrára. Tehát bárhonnan veszünk el pénzt, valahonnan pótolni kell ezt az összeget.
– Az igaz, hogy a 850 milliárdot felemésztő fejlesztések és beszerzések egy részéről ön is csak a sajtóból szerez tudomást?
– Ez így nem igaz. Az viszont tény, hogy a beszerzési folyamatban egy 2001-ben született HM-szabályozás szerint a vezérkari főnök sajnos nincs jelen. A nyugati típusú katonai rendszerekben ez úgy működik, hogy a katonai vezető megfogalmazza a követelményeket, és továbbadja a megfelelő civil oldalnak. Ha változik a beszerzési elképzelés, akkor visszacsatolás van a katonai oldalhoz. A probléma az, hogy ha egy nagy tendercsomag valamilyen adminisztratív jellegű oknál fogva nem eredményes, akkor nem mindig lehet tudni, hogy mi lesz helyette. Ezért kívánjuk megváltoztatni a beszerzési folyamatot egy integrált minisztériumi rendszer kialakításával.
– Úgy tűnik, hogy a beszerzéseknél jelenleg igen erős a régi „szovjet-lobbi” érvényesülése. Nem lenne egyszerűbb Nyugat-Európából bérelni használt haditechnikai eszközöket, mint a régi orosz és ukrán gépeket felújítani, megvásárolni milliárdokért, amikor egyszer úgyis komolyabb váltásra lesz szükség?
– Stratégiai szállító repülőgépet már mi is bérelünk a feladatok függvényében egy dán cégtől. A lerobbant, „egydolláros” harci technika átvételével kapcsolatban valóban nincsenek jó tapasztalataink. A kilencvenes évek elején például átvettünk több mint húsz harci helikoptert az NDK-tól, amelyeket azóta sem tudtunk használni. Számításokat kell végezni, hogy mire éri meg pénzt költeni.
– Lehet valami abban az ellenzéki véleményben, hogy a magyar honvédség egyre inkább egy missziós hadsereg, hiszen 11 országban teljesítenek szolgálatot a magyar katonák. Jelenleg is több kiképzés folyik, például 150 főt készítenek fel Szolnokon felderítőfeladatokra, és folyik az iraki kontingens egy részét leváltók kiképzése is. A katonák a honvédségi dolgozók jogállásáról szóló törvény módosítása miatt nem is dönthetnek arról, hogy vállalják-e a külföldi szolgálatot.
– Minden csapatnál folyik kiképzés. A felderítő század Szolnokon azt a feladatot fogja elvégezni, amire eddig is kiképezték, csak fel kell készülnie a NATO reagáló erőkbe való tevékenységre. Az iraki küldetés más, hiszen parlamenti döntés született arról, hogy a missziót meghosszabbítják ez év december végéig. A hivatásos katona ma már valóban parancs alapján mehet külföldre, bár ezt a módszert eddig nem alkalmaztuk. Korábban a külföldi missziók még teljesen önkéntes alapon álltak fel, és csak nagyon hosszú idő alatt tudtunk felállítani egy külföldi kontingenst. Az új rendszer jobban lehetővé teszi a katonai vezénylés és az önkéntesség kombinációját.
– Szocialista szakértők szerint is gondot jelenthet a szerződéses állomány feltöltése a sorkatonaság megszüntetése után. Hogyan oldják meg azt a problémát, hogy a szerződésesek sok esetben legfeljebb egy évig maradnak a hadseregnél?
– A tapasztalatok szerint a bevonult szerződésesek húsz százaléka fél éven belül elmegy a hadseregtől. A rendszer akkor lenne jó, ha az önkénteshadseregnél legalább öt évig megmaradna a kiképzett katona. Ehhez sokkal jobb kiképzés kellene, valamint a közérzetet befolyásoló infrastrukturális és ellátási körülményeket is javítani kell. Az is igaz, hogy az inflációval egyre kevesebbet érnek majd az illetmények, annak ellenére, hogy 2002. január 1-jével jelentős emelések történtek. Nagyon fontos egy mentalitásbeli váltás is: a szerződéses katonát nem úgy kellene kezelni, mint a sorkatonákat, hanem legalább úgy, mint a hivatásosokat. Törődni kellene a katonával, hogy még többen hivatásuknak tekintsék majd ezt a pályát.
"Ez a hely a hazám" - mutatjuk az év egyik legszebb magyar dalát! - videó