Nyeregben érzik magukat a szerbiai szélsőségesek a Szerb Radikális Párt választási sikerétől. Seselj pártja lett ugyanis Szerbia legerősebb politikai szervezete, a legtöbb képviselővel a törvényhozásban. Mindez lovat adott azok alá, akik most úgy látják, elérkezett az ő idejük. A nemzeti türelmetlenség megnyilvánulásait lépten-nyomon érezhetik a Vajdaság kisebbségei, elsősorban a legnagyobb közösség, a magyarok, de a horvátok is támadások, fenyegetések célpontjai. A tartományban ugyanis nagyobb támogatottságuk van a radikálisoknak, mint belső Szerbiában. Hiába igyekeznek Tomiszlav Nikolicsék szalonképesebb retorikával demokratikusabb fényben láttatni szervezetüket, a kisebbségek nyugtalanságát nem tudják eloszlatni. Ez nem is könnyű feladat, mivel nap mint nap érkeznek hírek a tartomány különböző részeiből a nemzeti és vallási türelmetlenség radikális megnyilvánulásairól.
A nyugat-bácskai Zomborban már nem első ízben gyalázzák meg a református templomot. A városban soviniszta, gyűlölködő falfirkák jelentek meg.
Az Újvidék melletti Temerinben még vandalizmusról beszélnek, de a rombolás célpontjai másról tanúskodnak. Nemrégiben magyar fiatalok bántalmazásáról számoltak be ugyanebből a városkából, Újvidéken pedig folytatódtak a sírgyalázások. A rombolás ismét a katolikus temetőben volt. A tavaly őszi temetőgyalázás nagy felháborodást keltett nemcsak a tartományi fővárosban, hanem szerte a Vajdaságban, az újabbaknak azonban csak egy-két újsághírben marad nyoma. Szabadkát sem kerülte meg az agresszív szerb nacionalista felbuzdulás. Ott azonban elsősorban a horvátok ellen irányult. A Hrvatska Rijec helyi lap szerkesztőségét fenyegették meg életveszélyesen, Tavankúton pedig két ízben is ledöntötték Matija Gubecnek, a horvát parasztlázadás vezérének szobrát. Mindezek okkal ébresztenek félelmet a kisebbségek soraiban. Ami ugyancsak nyugtalanító: nincs hatékony fellépés a jelenség ellen.
Örökösödési háború?
Kasza József, a VMSZ elnöke – aki az utóbbi időben mind keményebb támadásoknak van kitéve – nem támogatja azt az elképzelést, hogy a kisebbségek képviselői helyet kapjanak a szerb kormányban. Nem kell az alamizsna – nyilatkozta. A vajdasági kisebbségek nemzeti tanácsai nem is ezt követelik, hanem a kisebbségek pozitív megkülönböztetését, s hogy így kerüljenek be a törvényhozásba, nem pedig a végrehajtó hatalomba. A VMSZ politikai ellenfelei közben már „örökösödési háborúról” beszélnek a VMSZ vezetőségében. Lehetséges utódként Józsa Lászlót és Korhecz Tamást említik. (S. I.)
