A héten kiderül, nőni tudott-e a GDP

A legfontosabb a harmadik negyedéves GDP első becslése. A technikai recessziót elkerültük, a növekedés mértéke a főbb kérdés. A jegybank lakásárindexe érezhető drágulást mutat, az Eurostat három adatot közöl a héten, a Fed október végére tervezett kamatcsökkentése korántsem biztos.

25 bázispontos kamatcsökkentést vár a piac Forrás: Shutterstock

A héten a KSH több adatot is közöl – ezek közül egyértelműen a legfontosabb a harmadik negyedéves GDP első becslése, mely csütörtökön jelenik meg. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza lapunk megkeresésére ismertette, a második negyedévben a magyar gazdaság negyedéves alapon fél százalékkal bővült, míg éves alapon a nyers adatok szerint 0,1 százalékkal, míg a kiigazított adatok szerint 0,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez azt jelenti, hogy a magyar gazdaságnak sikerült elkerülnie a technikai recessziót, de növekedése továbbra is gyenge – mutatott rá Regős Gábor. Most negyedéves szinten alapvetően ismét egy kismértékű, 0,3 százalékos bővülést vár, ami éves összevetésben egyszázalékos bővülést jelenthet.

Enyhe GDP-növekedés jöhet, a technikai recessziót elkerültük
Fotó: Shutterstock

Ezt megelőzően még szerdán szeptemberi termék-külkereskedelmi adatok látnak napvilágot. Augusztusban az export volumene éves alapon 4,4, míg az importé 4,1 százalékkal csökkent, miközben a cserearány 3,2 százalékkal javult. Ennek eredményeként javulni tudott az egyenleg is, 263 millió euróval 557 millió euróra.

Csütörtökön a GDP mellett a KSH közli a turisztikai szálláshelyek szeptemberi adatait is. Augusztusban a hazai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 3,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, melyen belül a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma 8,4 százalékkal emelkedett, míg a belföldieké egy százalékkal csökkent.

Pénteken az ipari termelői árak szeptemberi adatait ismerhetjük meg. Augusztusban az ipari termelői árak havi alapon 0,8 százalékkal mérséklődtek, míg éves összevetésben 2,3 százalékkal magasabbak lettek. 

Az elmúlt hónapok tendenciáit megfigyelve jól látható, hogy a forint erősödése érdemben tudja fékezni az ipari termelői árak alakulását és így végső soron az inflációra is kedvező hatással van

 – emelte ki Regős Gábor.

Az MNB a héten két adatot közöl, mindkettőt hétfőn: a második negyedéves lakásárindexet, illetve a hitelintézetek előzetes szeptemberi adatait. Az első negyedévben a lakásárakat továbbra is dinamikus emelkedés jellemezte: éves alapon összességében 15,3 százalék volt a drágulás mértéke, melyen belül a legnagyobb drágulás a fővárost jellemezte (22,3 százalék), ezt követték a vidéki városok (13,9 százalék) és a községek (tíz százalék). Negyedéves összevetésben a drágulás összességében hét százalék volt, ezen belül is kiemelkedett a fővárosi lakások 11,7 százalékos átlagos áremelkedése.

Augusztusban csak a tranzakciókat figyelembe véve a háztartások nettó hitelfelvevők, a vállalatok pedig nettó hiteltörlesztők voltak. A háztartások esetében a hitelállomány növekedése csak a tranzakciókat figyelembe véve 88,4 milliárd forint volt, míg a betétállományé 105,6 milliárd forint. A vállalatoknál a hitelállomány 5,5 milliárd forinttal mérséklődött, míg a betétállomány jelentősen, 441,7 milliárd forinttal nőtt – azaz a vállalatok továbbra is inkább megtakarítanak, mint beruháznának – mutatott rá a vezető közgazdász.

Az Eurostat a héten három fontos adatot is közöl. Csütörtökön jelennek meg a szeptemberi munkaerőpiaci adatok, illetve a harmadik negyedéves GDP első becslése, míg pénteken az októberi infláció gyorsbecslése lát napvilágot – sorolta Regős Gábor.

A második negyedévben az eurózóna gazdasága negyedéves alapon 0,1, míg éves alapon 1,5 százalékkal bővült. A munkanélküliségi ráta augusztusban az eurózónában 6,3 százalékot tesz ki, ami az előző havinál 0,1 százalékponttal magasabb, de az egy évvel korábbival megegyezik. Az Európai Unió egyes tagországai közül a legnagyobb munkanélküliség továbbra is Spanyolországot (10,3 százalék) és Finnországot (9,8 százalék) jellemzi, míg a legkisebb Máltát és Szlovéniát (egyaránt 2,9 százalék).

Szeptemberben az eurózóna inflációja az előző 3 hónap kétszázalékos szintjéről 2,2 százalékra gyorsult, miközben havi alapon 0,1 százalék volt az átlagos drágulás.

Csütörtökön meg kellene ismernünk az Egyesült Államok harmadik negyedéves GDP-jének gyorsbecslését, pénteken pedig a személyes kiadások árindexének szeptemberi értékét, ám ez a kormányzati leállás miatt várhatóan nem történik meg.

Szerdán és csütörtökön dönt az Európai Központi Bank az irányadó kamatról. Az EKB idén már négyszer változtatott irányadó rátáján, de most nem várható kamatcsökkentés, így az irányadó betéti kamat két százalék maradhat. Ezt azonban még megelőzi a Fed kedd-szerdai ülése. Az Egyesült Államokban az idén eddig csak 1 kamatvágás volt, így az irányadó ráta 4,00-4,25 százalék. Ezt a Fed a héten várhatóan újabb 25 bázisponttal csökkenti – bár az elmaradó adatközlések ennek kapcsán felvetnek kérdéseket.