Mutatjuk, mit tegyen, ha adósságot örökölt

Szomorú, ha elveszítjük egy közeli hozzátartozónkat, nem is szívesen gondol a gyász napjaiban senki a hagyatékra. De előbb vagy utóbb sajnos ezzel is foglalkozni kell, és nagyon megnehezíti a helyzetet, ha szerettünk anyagi helyzete rendezetlen volt, és esetleg súlyos tartozások terhelik az örökséget. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara segít eligazodni a jogi útvesztőben.

Fotó: pexels.com

Az elhunyt hagyatékához ugyanúgy hozzátartoznak az adósságai is, nem csak a vagyontárgyai. A tartozásokért az örökösök felelnek. A tévhittel ellentétben azonban nem lehet bukni az örökléssel, mert az örökösök csak a hagyaték értékéig felelnek a tartozásokért, vagyis legrosszabb esetben semmi nem marad az örökségből, de a saját vagyonukból nem kell kipótolniuk, ha a hagyaték nem elegendő az adósság kifizetésére.

Fotó: Pexels

Érdemes tudni, hogy az örökös a hagyatéki tartozásokért elsősorban a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőknek. Amennyiben a hagyatékot több örökös örökli meg, akkor a hagyatéki hitelezői igények teljesítése az örököstársakat az örökölt hagyaték arányában terheli. Vagyis 

ha az egyik örökös többet örököl a hagyatékból, a tartozásokért is nagyobb arányban felel, mint az az örökös, aki kevesebbet kapott. 

Sokan mégis félnek a hagyatéki tartozásoktól, miközben ritka az olyan hagyaték, amelynél nem kerül elő adósság. Hagyatéki tartozásnak nemcsak az elhunyt tartozásai számítanak, hanem például az örökhagyó illő eltemetésének, valamint a hagyatéki eljárásnak a költségei.

Mindig a hitelezőnek kell jelentkeznie

A hagyatéki hitelező terjeszti elő az örökhagyó tartozásainak megfizetése iránti igényét a hagyatéki eljárásban, illetve egy hagyatékhoz tartozó vagyontárgyra (például egy ingatlanra vagy autóra) is igényt tarthat. Előfordulhat, hogy az örökhagyó eladta a lakását, szerződést is kötött a vevővel, de elhunyt, mielőtt bejegyezhették volna a tulajdonosváltozást az ingatlan-nyilvántartásba. Ilyenkor a vevő hagyatéki hitelezőként kérheti, hogy ruházzák át rá az ingatlant.

A hagyatéki leltárt az önkormányzati jegyző készíti el, és tájékoztatja az örökösöket, hogy már a leltározási szakaszban lehetőségük van nyilatkozatokat benyújtani. 

Érdemes minél előbb egyeztetni a hitelezőkkel, ezzel jobban fel lehet mérni a hagyatéki tartozások összegét. A közjegyző aztán nyilatkozattételre kéri a hagyatéki hitelezőket, akik jelentkeztek az igényükkel. Az örökösöknek pedig nyilatkozniuk kell, hogy elismerik-e a hitelezői igényt, vagy vitatják. 

Elévülhet a tartozás

Előfordulhat, hogy vannak olyan tartozások is, amelyekről az örökösök nem tudnak, és a hitelező sem nyújtott be igényt a kifizetésükre. Azt fontos tudni, hogy 

a hagyatéki tartozások alapesetben öt év után elévülnek. 

Ennélfogva az elévülési időn belül érdemes felelősen gazdálkodni az örökséggel, mert annak értékéig a tartozásokért az örökös a saját vagyonával is felel. Vagyis hiába költötte el már jóhiszeműen az örökséget, ilyenkor saját megtakarításaiból kell rendeznie az adósságot az örökség értékéig.

Ezért ha feltételezhető, hogy ismeretlen hagyatéki tartozások is előkerülhetnek, bármelyik örökös kérheti a közjegyzőt, hogy tegyen közzé hirdetményt, amelyben felhívja a hagyatéki hitelezőket, hogy megfelelő határidőn belül terjesszék elő a követeléseiket. Ha ezt nem teszik meg a határidőn belül, már nem kifogásolhatják, hogy a többi hagyatéki hitelezőt milyen sorrendben és arányban fizetik ki. Ennek akkor van jelentősége, ha több adósság is terheli a hagyatékot. 

Nem minden tartozás kielégítésének sorrendje egyenlő

Mindig az előrébb álló csoportokba tartozó adósságokat kell előbb rendezni, a többit csak akkor, ha azokat is fedezi az örökség. A temetési költségek például megelőzik a hitelek rendezését. Amennyiben egy csoportban több tartozás is van, például az elhunytnak két hitele is volt különböző bankoktól, de valamennyi követelés teljes kielégítésére nincs lehetőség (nem fedezi a hagyaték), akkor mindkét bank kap valamennyit a követelés arányában. Amelyiknek többel tartozott, többet kap a hagyatékból, akinek kevesebbel, az kevesebbet. Ez a szabály csak akkor érvényes, ha ugyanabba a csoportba tartoznak az adósságok. Ha például csak a temetés költségeit fedezi a hagyaték, a hagyatéki hitelezők semmit nem kaphatnak.

Nem mindig egyszerűbb visszautasítani az örökséget

Ha a hagyatékot tetemes tartozás terheli, vagy elképzelhető, hogy vannak egyéb tartozások, amelyekről az örökösök nem tudnak, sokan úgy gondolják, egyszerűbb visszautasítani az örökséget. Ilyenkor ugyan nem örökölnek semmit, de a tartozások rendezésével sem kell foglalkozni. Azonban az örökség visszautasítása sem feltétlen garantálja azt, hogy a családja azonnal megszabadul a gondtól. Ugyanis 

ha valaki nem kér az örökségéből, visszautasítja, akkor őt úgy kell tekinteni, hogy kiesett az öröklésből, és a hagyaték az adósságokkal együtt a törvényes örökösére, például a gyermekére száll át. 

Ha pedig a gyermek kiskorú, a gyámhivatal engedélye, jóváhagyása nélkül nem utasíthatja vissza az örökséget, ami tovább bonyolítja a folyamatot.