Optimista az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank vezető közgazdásza, Willem Buiter, mivel szerinte nincs alapja azoknak az elemzéseknek, amelyek gyors pénzügyi kiigazításokat sürgetnek az uniós csatlakozó országoknál. Willem Buiter emlékeztetett arra, hogy Magyarország, Lengyelország és Csehország az unió nélkül is tett erőfeszítéseket költségvetése rendbetételére, és most módjában áll úgy véghez vinni a kiadások csökkentését, hogy az ne okozzon receszsziót, mivel a gazdaságoknak a kiadások visszafogására vezethető gyengülését ellensúlyozni tudja a kivitel és a beruházások felfutása. A szakember arra számít, hogy a kiigazítási folyamat hosszabb ideig tart majd. A közgazdász „nem tapasztal gyors változásra utaló jeleket”; a kiigazítások terheit az országok igyekeznek időben szétteríteni.
A Reutersnek a témáról szóló beszámolójában Magyarországról szólva megemlíti Draskovics pénzügyminiszter 120 milliárd forintos kiadáscsökkentési tervét és azt, hogy a pénzügyminiszter szerint a kiadás-visszafogást komolyabb gazdasági fájdalmak nélkül végre lehet hajtani. – Magyarország a mostani iker deficitjével hasonló helyzetben van, mint volt az 1990-es évek közepének válsága idején – írja a Reuters.
Lengyelországban megtörténhet az, hogy a kommunizmus öszszeomlása utáni legnépszerűtlenebb kormány még a következő választások előtt belebukik a négy évre szóló, 8,43 milliárd dolláros kiadáscsökkentésekbe. A lengyel költségvetés hiánya 2003 végén a GDP 4,8 százalékát tette ki és 2004-re 5,3 százalékos hiányt várnak. Csehországban a mintegy 6-7 százalékos hiányt 2006-ra 4 százalék alá kívánják leszorítani.
A gondokat súlyosbítja, hogy a kormányzatoknak szűk a döntési mozgástere a kiadáscsökkentések elhatározásakor, mivel egy 20-30 százalékos résztől eltekintve a kiadások döntő része törvényben rögzített. Emiatt a koalíciós kormányok érzékenyebbek a különböző nyomásokra, főként a választások közeledtével. Magyarországon és Csehországban 2006-ben, Lengyelországban 2005-ben rendeznek választásokat.
A májusi csatlakozással összefüggő hozzájárulások kérdése még nem tisztázódott véglegesen. Az EU-bizottság szóvivője utalt arra, hogy decemberben eldőlt: a csatlakozók nem lehetnek nettó hozzájárulók az EU-s költségvetéshez, ám ez nagyban függ attól, az érintett országok képesek lesznek-e lehívni megfelelő mennyiségű uniós pénzt. Létrehoztak egy speciális kompenzációs pénzalapot is, ha ez a kedvezőtlen eset bekövetkezne, ám Elisabeth Werner szóvivő megjegyezte: „ilyen helyzetek pontosan nem jelezhetők előre.” Annyi bizonyos, hogy becslések szerint a tagság első évében Lengyelországnak, Magyarországnak és Csehországnak nemzeti terméke 2 százalékáig terjedő mértékben kell az EU-s költségvetéshez való hozzájárulást teljesítenie olyan időszakban, amikor költségvetési kiadásai visszafogására kényszerül. A Bank Austria Creditanstalt összeállítása szerint az EU-hoz idén csatlakozó közép- és kelet-európai országok közül csak Lettország teljesíti az euróövezeti csatlakozás 1991-es maastrichti szerződésben rögzített legfontosabb számszerű feltételeit. Az összesítés a 2002-es állapotokat rögzíti. A tagság feltételeit az euróövezet jelenlegi tagjai közül is többen megsértik. A számszerű feltételek: az államháztartás hiánya nem haladhatja meg az évi GDP 3 százalékát, a bruttó államadósság nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát, az infláció legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három, legalacsonyabb inflációjú ország átlagát, a hosszú lejáratú kamatráták legfeljebb 2 százalékponttal lehetnek magasabbak a csatlakozáskor a három, legalacsonyabb inflációjú ország megfelelő kamatlábai átlagánál. További feltétel, hogy az eurócsatlakozás előtt két évet kell eltölteni az európai átváltási mechanizmus (ERM-II.) rögzített sávú rendszerében, amelyben az árfolyam-ingadozás nem haladhatja meg a plusz–mínusz 15 százalékot a sáv közepéhez képest.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
