Vihart kavart Lévai jelölése

Folyik a harc az MSZP-ben a párt európai parlamenti listája miatt: a pártban egyebek mellett az váltott ki indulatokat, hogy Lévai Katalin esélyegyenlőségi miniszter listára került, Kovács László pártelnök pedig újabb pozíciót gyűjtött be. Többen arra számítanak: a választmányban módosítják az elnökség javaslatait.

Munkatársainktól
2004. 01. 22. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Folyik a tapogatózás a két koalíciós párt között annak érdekében, hogy miután Lévai Katalin esélyegyenlőségi tárca nélküli miniszter Brüsszelbe távozik, az SZDSZ kapja meg a posztját – értesült a Magyar Nemzet. Információink szerint az is felvetődött, hogy a szabad demokratáké lehetne majd a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma is, cserébe a jelenleg SZDSZ-es gazdasági tárcáért, amelyet egyébként sok kritika ért a szocialisták részéről.
A Magyar Hírlap szerint az MSZP-ben nagy felháborodást váltott ki, hogy Lévai Katalin került a párt európai parlamenti (EP) listájának tulajdonképpeni első helyére (Kovács László és Horn Gyula ugyanis lemond mandátumáról a választás után). A Népszabadság szerint viszont teljes az egyetértés a pártban. Lapunk úgy tudja, van gond a listával: sok MSZP-s felveti, hogy Lévai nem párttag (mint ahogy maga a miniszterelnök sem). Sokak szerint Medgyessy Péter így szeretne megszabadulni bukott miniszterétől.
Értesüléseink szerint az MSZP-n belül többen úgy látják: a kampányt folyamatos Kovács–Horn- ellentét jellemzi majd. Horn lenne ugyanis a kampány politikai felelőse. Úgy tudjuk, kettejük viszonya már a lista éléről döntő keddi elnökségen is roppant feszült volt. A volt miniszterelnök nem is vett részt a döntést ismertető sajtótájékoztatón.
További probléma, hogy Kovács László pártelnök-külügyminiszter az EP-lista vezetésével egy újabb pozíciót gyűjtene be magának. Több posztján éppen Hornt követte: a pártelnökin kívül a Szocintern egyik alelnöki széke is az exkormányfőé volt, ráadásul Hornt csak utólag értesítették a váltásról.
Megütközést keltett a szocialistáknál az is, hogy az elnökség szerint a fiatalok is szerepet kapnának ugyan a listán, ám jobbára csak azokon a helyeken, ahonnan nincs esélyük a bejutásra. Ismert: az MSZP 72 fős listát állít, miközben Magyarországnak csak 24 helye lesz az Európai Parlamentben. Az elnökség szerint a biztosan nem befutó helyen lévők az ismertségüket növelhetik a jelöléssel. A pártban viszont szkeptikusak, s felteszik a kérdést: ki emlékszik már arra, hogy kik voltak, akár a legutóbbi országgyűlési választásokon is, a pártok nem befutó listás helyein?
A névsor azonban még egyáltalán nem végleges. Két hét múlva újra tárgyal a fennmaradó helyekről az elnökség, február 14-én pedig a választmány. Az alapszabály szerint a két testületnek közös javaslatot kell a kongresszus elé terjesztenie, amely a tervek szerint március 12-én ül össze Szegeden. Az MSZP-ben többen arra számítanak, a választmány meghiúsíthatja az elnökségben kialakult alkut.
***
Gyurcsány: Mindegy, hogy hívják a miniszterelnököt
Tévedtünk, amikor azt üzentük, hogy a jólétet a társadalmi juttatások emelésével lehet növelni – jelentette ki tegnap Gyurcsány Ferenc sportminiszter a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén. Saját boldogulásunkat önmagunkra kell alapozni – mondta. „Kegyes, közös csalásnak” nevezte azt, hogy az emberek szeretnék hinni: jön egy politikai garnitúra, amelyik hirtelenjében megoldja minden problémájukat.
Mindegy, hogyan hívják a miniszterelnököt, az a fontos, hogy Magyarországot kellő ütemben visszük-e előre – vélte. Szükség van az állam aktív fejlesztési politikájára, nem lehet mindent a piacra bízni. Egyezséget kell kötni, melyik az a két-három szektor, amire felteszi az ország az életét – mondta.
Az elmúlt két évben 25 százalékkal nőtt a reáljövedelem, 15 százalékkal emelkedett a nyugdíjak reálértéke, a nemzeti össztermék pedig csaknem egészen 8 százalékkal nőtt, ami nem elegendő arra, hogy a hosszú évek óta elhalasztott fogyasztói igényeinket kielégítse – hangsúlyozta.
Gyurcsány Ferenc szerint a társadalmi juttatások (például az egészségügy, az oktatás) átalakításában bizonyos területeken meg kell hagyni az alanyi állampolgári jogosultságot, máshol pedig jövedelemfüggővé kell tenni azokat. De ezt megelőzően fel kell mérni: ki milyen mértékben veszi igénybe az egyes szolgáltatásokat. Kiállt a kórház-privatizáció mellett, a hálapénzt pedig az egészségügy illegális privatizációjának nevezte.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.