Ellentétben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentésével, az ÁAK Rt.-nek áttekinthetők voltak a számviteli nyilvántartásai és bármikor képes volt kimutatni, hogy a befolyt állami támogatást arra költötte el, amire azt kapta – mondta Hajdú László, az ÁAK Rt. volt gazdasági vezérigazgató-helyettese a társaság működéséről szóló ÁSZ-jelentés kapcsán. A jelentés szerint az ÁAK Rt. megsértette a számviteli törvény könyvvezetésre, bizonylati rendre vonatkozó előírásait, mivel nem rendelkezett az átmenetileg szabad pénzeszközök felhasználására belső előírással, szabályzattal, számviteli politikával és számlarenddel.
Bihary Zsigmond, az ÁSZ főigazgatója korábban azt mondta: több ponton is kifogásolható módon jártak el azok az állami cégek, amelyek közreműködtek abban, hogy 16 milliárd állami forintot a K&H Equities Rt.-nél részvényekbe fektessenek be. A Nemzeti Autópálya (NA) Rt. 2002 év végén bocsátotta – az ÁSZ vezetője szerint szakmailag teljesen indokolatlanul – az ÁAK rendelkezésére a 16 milliárd forintot. Az NA Rt. – megváltoztatva az addigi gyakorlatot – előfinanszírozási szerződéssel utalta át az összeg nagyobb részét. Az ÁAK Rt. a tőkeemelésből és az előfinanszírozásként kapott összegből 16 milliárd forintot a K&H Equitiesnél helyezett el annak ellenére, hogy az NA Rt.-vel kötött finanszírozási szerződés szerint a tízmilliárd forint előleget elkülönített számlán kellett volna tartania – áll a jelentésben. Az előfinanszírozásnak szakmai indoka nem volt, de jogszabályt nem sértett – állítja az ÁSZ. Az ÁAK Rt. 2003-ban még egy félmilliárd forint értékű ügyletben halasztott fizetéssel valójában hitelt nyújtott egy magánvállalkozásnak, a parlament bankbotrányt vizsgáló bizottságában, Bihary Zsigmond meghallgatásakor elhangzott: az értékpapír-vásárlásra köttetett szerződésben a K&H Equities Rt. közvetítőként vett részt.
Hajdú a jelentés kapcsán elmondta: „Az ÁAK számviteli politikája valóban elavult volt, de a számvevőszék is elismerte, hogy a sűrű politikai változások hatásait nem lehetett negyedévenként kőbe vésni.” – Néha egészen abszurd változásokat eredményezett a társaság gazdálkodásában egy autópálya-átadás aktiválása, egy tulajdonosváltozás, tőkejuttatással finanszírozott termelési támogatás vagy a fejlesztési célú hitelek adósságállományának állami támogatása – mondta Hajdú. Szerinte ezek miatt nem lehetett éveken át értelmes számviteli politikát készíteni, ám 2003. első negyedév végére ezt a hiányosságot felszámolták. Emlékeztetett arra, a brókerbotrányban érintett, előzetes letartóztatásban lévő Bitvai Miklós, az ÁAK korábbi vezérigazgatója a vezetés több tagjával együtt őt is elbocsátotta a múlt év elején. Kifejtette: a vezérigazgató egyedül is jogosult volt szerződést kötni, ezért a számviteli politika nem befolyásolhatta a társaság brókerbotrányban betöltött szerepét.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
