Szerdán, 2003. december 31-én 9379,99 ponton zárt a BUX kurzusa, ez 1581,7 ponttal volt magasabb a 2002. évi záróértékénél. Az index az év első harmadában csökkenést mutatott, a legalacsonyabb értéken március 4-én – az iraki háború március 20-i kitörése előtt – volt, ekkor 7030,74 ponton állt. Ezután a nyári hónapok kivételével szinte folyamatosan erősödött a BUX, szeptembertől az év végéig már 9000 pont fölött járt. Éves legmagasabb értékét a tőzsdei mutató október 14-én érte el 9914,09 ponton. A részvénypiacon egyszeres árfolyamértéken számolva 1826 milliárd forint értékben születtek üzletek 2003-ban az MTI–Eco adatai szerint, míg a 2002. évi részvényforgalom 1522 milliárd forint volt. A vezető részvények ára a Matáv kivételével emelkedett a 2002. évi záróárakhoz viszonyítva. A legnagyobb emelkedést a Richter érte el, amely több mint 65 százalékkal drágult, 24 555 forinton zárt december 31-én. Az OTP-részvények ára 21 százalékkal 2675 forintra nőtt, a Mol árfolyama 20 százalékkal 6315 forintra emelkedett egy év alatt. A Matáv 790 forinton zárta a 2003-as évet, ez három százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbi záróáránál. A kisebb forgalmú papírok közül jól teljesített a BorsodChem, 14 100 forintos év végi záróára 173 százalékos növekedés, a Graphisoft-részvények ára pedig több mint a duplájára, 1293 forintra emelkedett. Az Egis árfolyama viszont 39 százalékkal 8440 forintra esett vissza.
Az áramszolgáltatók közül az Elmű 33,5 százalékkal 14 950 forintra, a Dédász 32,6 százalékkal 7995 forintra erősödött. A vesztesek közé tartoztak a gépipari részvények. A NABI 64 százalékkal 1180 forintra, a Rába 4,3 százalékkal 890 forintra gyengült. Év közben két új papírt vezettek be a tőzsdére, a kárpótlási jegyekért megvásárolható Forrás-részvények augusztus 15-én, az FHB Földhitel- és Jelzálogbank részvényei november 24-én forogtak először a börzén. Az 5,8 millió bevezetett FHB-részvény révén 25 milliárd forinttal nőtt a tőzsdei kapitalizáció. Az év elején, január 23-án törölték a tőzsde értékpapírlistájáról a Prímagáz Rt. részvényeit. A Milton Apartman papírjai is 2003-ban szerepeltek utoljára a Budapesti Értéktőzsdén, 2004. január 1-jével szintén lekerültek a terméklistáról. Tőzsdei kivezetésről döntött a Kartonpack Rt. is a december 29-i rendkívüli közgyűlésén. Jelenleg 48 bevezetett részvénnyel lehet kereskedni a Budapesti Értéktőzsdén. A tőzsdén szereplő értékpapírok és hitelpapírok piaci összértéke meghaladja a tízezermilliárd forintot. A részvények a kapitalizáció egyharmadát képviselik, az összforgalomnak azonban a 86 százaléka bonyolódik le ezekre a papírokra. A legnagyobb sajtóvisszhangot a Pannonplast-botrány, illetve a társaság felvásárlása körüli belpolitikai ügy keltette az idén. A Pannonplast felvásárlása mellett 2003-ben jelentős figyelmet szenteltek a piac résztvevői a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére és a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségére (TEBÉSZ). A TEBÉSZ tavaly jó néhány alkalommal hallatta szavát, egyrészt a Forrás-részvények–kárpótlási jegyek cseréje kapcsán, másrészt az ÁPV Rt. transzparens működése ügyében, de a TEBÉSZ kérte a Zalakerámia ajánlattételét is, sőt a Brau Union-részvények felvásárlásának felfüggesztését is.
A kelet-európai régió valamennyi fontosabb tőzsdemutatója nyereséget ért el az idén: kedvezően hatott a részvénypiacokra a térség országainak jövő májusi EU-csatlakozása. Az év elején vegyes startot vettek a tőzsdék, majd a második és a harmadik negyedévben fellendültek annak hatására, hogy a New York-i tőzsde és a fontosabb nyugat-európai pénzpiacok három évig tartó veszteséges időszak után lélegzethez jutottak. A szakértők a kelet-európai tőzsdék élénkülését a térség – EU-konjunktúrával összefüggő – javuló exportkilátásaira vezetik vissza. Csak a negyedik negyedévben maradt el a kelet-európai pénzpiacok teljesítménye nyugati társaikétól, ekkor veszteségeket szenvedtek. A Raiffeisen Zentralbank elemzője, Helge Rechberger ezt elsősorban a forinttal és a zlotyval kapcsolatos valutapiaci ingadozásokkal, ezen valuták értékvesztésével magyarázza. Ennek hatására a nyugati befektetők tőkéiket ismét a nagyobb kilátásokkal kecsegtető nyugati pénzpiacokra irányították át. Rechberger ennek ellenére „fantáziát lát” a kelet-európai papírokban, ha mérsékeltebb emelkedésre számít is, azt várja, hogy 2004-ben a térség részvénypiacai átlagban 10-15 százalékos árfolyamnyereséget érhetnek el.
Viharosan teltek a moszkvai tőzsde napjai, ahol az amerikai dollárban kifejezett RTSI-index 57 százalékkal magasabban kezdte az évet. Meredek esés következett azután, hogy a Jukosz olajtársaság vezetőjét, Mihail Hodorkovszkijt állítólagos adócsalás és egyéb vádak alapján letartóztatták. Sokak szerint politikailag motivált ez az ügy, amit a Jukosz–Szibnyeft-fúzió törlése követett. A Raiffeisen szakértője szerint a moszkvai tőzsde túlélte ugyan a válságot, de a piacon komoly nyomokat hagyott az események miatti bizalomvesztés.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
