Határozatot hozott a kommunista rendszerek elítéléséről az Európai Néppárt (EPP) a múlt héten. A dokumentum tervezete meglehetősen nagy felháborodást váltott ki Magyarországon, a magyar szocialisták körében. Ön mit gondol ezekről a reakciókról?
– Annak idején Németország keleti részében, a rendszerváltást követően hasonló volt a helyzet. Akkor is azt mondtuk, hogy azoknak, akik köztisztviselők akarnak lenni vagy politikai funkciót szeretnének ellátni, nyilatkozniuk kell arról, hogy korábban mit csináltak. Most sem várunk el mást azoktól, akik az európai porondon szeretnének hivatalt vállalni. Ezért is leptek meg egy kicsit a magyar reakciók, főként annak fényében, ha megnézzük, hogy mit is határoztunk el. Nevezetesen csupán annyit, hogy azoknak, akik európai tisztségre jelentkeznek, korábbi cselekedeteiket, életrajzukat fel kell fedniük.
– Az eredeti szövegbe német javaslatra került be a legtöbbet vitatott passzus, amely az egykori kádereket tulajdonképpen kizárná
az európai intézményekből. Ez a mondat azonban végül kimaradt a dokumentumból. Úgy tűnik, hogy maga az Európai Néppárt sem volt egységes ebben az ügyben. Nagy viták voltak a párton belül az említett mondatról?
– Nem; igaz, a spanyolok a javaslat ellen szavaztak. Az utolsó mondat egyébként arra vonatkozott, hogy ezeket az embereket felvegyék-e a frakciókba, avagy sem. Ezt a vitában végül nem találtuk annyira döntőnek, hiszen ha az első kérdésben megállapítják, hogy valaki korábban tevőlegesen részt vett az elnyomó rendszerben, és ha ennek következtében ez a személy nem jelölteti magát, akkor a második kérdést már nem is kell feltenni. A spanyolok egyébként valószínűleg azért nem támogatták a javaslatot, mert attól tartottak, hogy otthon a szocialisták azt vethetik a szemükre: a Franco-rezsimet követően a pártjukba ők is felvettek régi „elemeket”. Ugyanakkor ennek idestova harminc éve, és azért sem lehetnek kihatásai, mert egyetlen olyan személy sincs, aki a Franco-rezsim alatt negatív szerepet játszott és aki csak gondolna is arra, hogy most európai posztra jelöltesse magát.
– Az Európai Szocialista Párt a napokban támadásba ment át. Frakcióvezetőjük, Enrique Barón Crespo például „rongyos zsák-pártnak” nevezte az EPP-t, mondván, hogy az csak technikai értelemben tekinthető pártnak. Mi a véleménye a szocialista politikus nyilatkozatairól?
– Ez olyan kijelentés, ami mögött semmi sincs. Az Európai Néppárt csak olyanokat vesz fel a frakcióba, akik a mi értékeinket osztják. Ezenkívül nekünk nem kell tartanunk attól, hogy a valamikori régi káderek a mi frakciónkba akarnak betelepülni, mivel közép- és kelet-európai barátaink a szabadság oldalán kötelezték el magukat, és ezért némelyiküket még börtönbe is vetették vagy pedig ellehetetlenítették. Az Európai Néppárt tehát olyanokat tudhat a frakciójában – Magyarországról például a Fidesz részéről –, akik idejekorán fellázadtak a régi rendszer ellen, és nem olyanokat, akik ilyen-olyan módon osztályharcosból elkötelezett szociáldemokratává váltak.
– Kétségtelen, hogy a startpisztoly eldördült, és az európai kampány beindult. Milyen korteshadjáratra számít?
– Ami az európai témákat illeti, azt szeretnénk, ha legkésőbb az európai választásokig megszületne az EU-alkotmány. Az európai választást arra is akarjuk használni, hogy a régi tagországokban tudatosítsuk: a bővítésből középtávon a régiek és az újak is profitálni fognak. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy természetesen – mivel még nincs olyan európai nyilvánosságunk, miként azt szeretnénk – sok országban az aktuális nemzeti viták központi témává emelkednek. Számos ember tudatában – a sokrétű érintettség dacára is – Európa még mindig nagyon messze van, s ebben a régi és az új tagállamok bizony nem is különböznek annyira. Éppen ezért számos országban várhatóan leginkább nemzeti vitákat folytatnak majd, hiszen a júniusi választás sok helyütt egyfajta nemzeti félidős választás is lesz.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
