Adóprésben az energiaszektor

Jóval magasabb a hazai energiaadók szintje, mint amennyit az Európai Unió minimálisan előírt. A kisfogyasztóknak egyelőre nincs befizetési kötelezettségük, de a termelők, a kereskedők, a szolgáltatók, az elosztók és a szabadpiaci részvételre feljogosított fogyasztók adókötelesek. Az elvonások várhatóan begyűrűznek majd a közüzemi szektorba, és jelentős inflációt gerjeszthetnek.

Erdősi Csaba
2004. 02. 09. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy hét múlva, február 15-én kell benyújtani az első energiaadó-bevallásokat az erre kötelezetteknek a megyei vámhivatalokhoz. A közüzemi fogyasztók részére értékesített energia után a közüzemi szolgáltatónak, a liberalizált piacra már kilépett, feljogosított fogyasztók számára eladott energia után pedig az energiakereskedőnek kell az adót megfizetnie. Adókötelezettség alá esik az energiaimport s a saját részre termelt gáz vagy áram felhasználása is. A befizetés alól mentességet kap az a termelő, aki az energiahordozót megújuló forrásból állítja elő, illetve azok a cégek, amelyek vegyipari alapanyagként használják a földgázt.
A villamos energia adótartama megawattóránként 186, a földgázé pedig gigajoule-onként 56 forint. Az Európai Unió energetikai direktíváinak megfelelően kirótt adó 43 százalékkal magasabb, mint amennyit a közös szabályok minimumként meghatároznak. Ez 260 forintos euróárfolyamot alapul véve azt jelenti, hogy a földgáz esetében az előírt 15 eurócent/gigajoule adó helyett a szektor magyar szereplői több mint 21 eurócentet kötelesek leróni. A két összeg az elektromos áram esetében 50, illetve 71,5 cent megawattóránként. Az új adó eredményeként a Pénzügyminisztérium az idén 11 milliárd forintos bevételre számít.
Az energiaszektor szereplőinek ez évtől a környezetterhelési díjakkal is számolniuk kell. Január elsejétől a levegő és a víz, július elsejétől pedig a talaj terheléséért is fizetni kell. A tételek közül az energiapiacot gyakorlatilag csak a levegőterhelési díj érinti. Egy kilogramm nitrogén-oxid levegőbe bocsátásáért az idén 48 forintot kell fizetni, ám a díj fokozatosan emelkedik 2008-ig, amikor ugyanezért a tételért már 120 forint a tarifa. A környezetterhelési díjból az állam várható bevétele hétmilliárd forint lesz az idén.
Bár a döntéshozók hangsúlyozzák, hogy az energiaadó és a környezetterhelési díj nem érinti a kisfogyasztókat, szakértők szerint a költségeik előbb-utóbb áthárulnak a közüzemi szektorra. Az elvonásoknak ráadásul jelentős inflációgerjesztő hatásuk van, amit szintén a kisfogyasztók tudnak a legnehezebben ellensúlyozni. Egy lapunkhoz eljuttatott számítás szerint az idén megjelenő díjak és adók a felemelt általános forgalmi adókkal együtt 2003-hoz képest százmilliárdos többletet hoznak az államkaszszának.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.