Februárban kerülhet a Fővárosi Közgyűlés elé az a stratégiai terv, amely többek között szabályozza a következő tizenöt évre a parkolási díjak emelkedését és a kedvezmények sorsát – tájékoztatta lapunkat Vajda Pál, városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes. Kiemelte: elképzeléseikkel egyetértettek a közgyűlés ellenzéki pártjai is, hiszen olyan fontosságú ügyről van szó, amely túlmutat egy-egy politikai cikluson, és független a városvezetés párthovatartozásától. Az európai tapasztalatokra épülő tervezet egyik legfontosabb célja a közterületi parkolás fokozatos visszaszorítása, és ehelyett más várakozási lehetőségek felkínálása a gépkocsiknak. Várhatóan a napokban tárgyalnak a stratégiáról a civil szervezetekkel és a rendvédelmi szervekkel.
Vajda Pál cáfolta azt a Népszabadságban megjelent értesülést, miszerint a következő években megszűnnének a lakók parkolási kedvezményei. Ugyanakkor azt elismerte, hogy a tavalyihoz hasonlóan idén is számíthatunk rá, hogy áprilistól emelkednek a parkolási díjak. Hozzáfűzte: a stratégiai terv további részleteiről majd csak akkor nyilatkozik a sajtónak, mielőtt az a közgyűlés elé kerül.
Szálka Miklós, a Fővárosi Közgyűlés városüzemeltetési bizottságának fideszes alelnöke az európai gyakorlattal ellentétesnek tartaná, ha megszűnnének a lakók kedvezményei, és ezt nem is tartja valószínűnek. Szerinte a kerületi önkormányzatok a várható közfelháborodás miatt nem kockáztatnák meg ezt a lépést. A kedvezmények megtartására jó példa London, ahol tavaly óta mindenkinek öt fontot kell fizetnie a belváros egy részébe való behajtásért, kivéve az ott lakóknak és a mozgássérülteknek. Előbbiek kilencven-, utóbbiak százszázalékos kedvezményt kapnak a tarifából.
Kiszivárgott hírek szerint a stratégiai tervben fontos szerepet kapnak a parkolóházak és a mélygarázsok. Erről Szálka Miklós úgy vélekedett, hogy hazánkban az autótulajdonosok többsége egyelőre nem tudja megfizetni, hogy ezekben tárolja járművét. Úgy vélte: sok belvárosi bérház pincéjét át lehetne alakítani garázzsá. Leszögezte: a budapestieknek több P+R parkolóra lenne szükségük, ehelyett azonban a kerületek alig építenek újakat, néhány meglévőt pedig (például a Déli pályaudvarnál vagy a Széna térnél) el is adtak. (Az általában tömegközlekedési csomópontok közelébe épített P+R parkolók arra szolgálnak, hogy a munkahelyre sietők viszonylag olcsón leparkírozhassanak, és átszálljanak tömegközlekedési eszközökre. Így csökkenthető a belvárosi gépkocsiforgalom.)
– Bár Demszky Gáborral sok mindenben nem értek egyet, annak nem örülök, ha Demszky-oszlopnak csúfolják a parkolást gátló oszlopokat, hiszen azok rendezetté, közlekedésre alkalmassá teszik a járdákat – mondta Szálka Miklós. Ugyanakkor szerinte elfogadhatatlan, hogy sok helyen az utca két oldalán más parkolási társaság üzemelteti a parkolóórákat, így nem csoda, ha az emberek nehezen igazodnak ki a rendszeren. A városvezetésnek eddig nem volt átfogó parkolási koncepciója, sodródott az eseményekkel, de az egy jó döntés volt, hogy már a kilencvenes évek elején bevezették a fizetős parkolást – fűzte hozzá.
Zsinka László, a MIÉP fővárosi frakcióvezetője lapunknak elmondta: pártja támogatja a stratégiai tervet, mivel egyetértenek egy olyan egységes parkolásgazdálkodási rendszer és szervezet létrejöttével, amelyet a főváros irányítana, és a kerületek is tagjai lennének. Ezáltal kialakulhatna egy olyan új, Budapest egészének érdekeit figyelembe vevő gazdálkodási szemlélet, amelyben megszűnnének az aránytalanságok, a befolyt parkolási díjak egy részét pedig visszaforgatnák a rendszerbe, és mélygarázsokat, P+R parkolókat építenének belőle – közölte Zsinka László. Hozzátette: a stratégiai terv elfogadásához törvénymódosításra is szükség lehet, amennyiben a főváros nem tud megállapodni a kerületekkel.
Sok félreértést és zavart okoz, hogy Budapesten jelenleg három nagy társaság üzemelteti a parkolóórákat. Vannak, akik szerint egyetlen cégnek kellene végeznie a díjbeszedést, mások úgy vélik, elegendő lenne az is, ha egységes szabályozást és tarifarendszert vezetnének be. Ugyanakkor Tóth József, az V. kerületben működő Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás (FKPT) vezetője szerint nincs lényeges különbség a három üzemeltető között. Elmondta: mindannyian azt az ellenőrző rendszert használják, amelyet még az FKPT dolgozott ki, és a jegykiadó automaták is lényegében ugyanolyanok. Az autósokat nem az érdekli, hány parkolási társaság van, hanem hogy mindenhol azonos feltételekkel tudjanak megállni járművükkel – vélte Tóth József. Kiemelte: az FKPT is azt szeretné, hogy összehangolt parkolási rendszer legyen a fővárosban, és hogy a közterületi parkolók bevételeit fejlesztésre fordítsák, például őrzött P+R parkolókat építsenek.
Eddig ez a kerületi önkormányzatok feladata lett volna. Mégpedig abból a sok-sok pénzből, amelyet a parkolókat üzemeltető cégek visszautaltak nekik. Az új elképzelés viszont a főváros hatáskörébe utalná a bevételekkel való gazdálkodást, így talán több jut majd mélygarázsok, parkolóházak építésére. Amelyre eddig a kerületek keveset fordítottak.
Múlt év december 27-e óta a parkolási társaságok újra hozzájuthatnak a szabálytalanul várakozó autósok adataihoz. Emlékezetes, ezt tavaly márciusig megtehették az üzemeltetők, de akkor a Legfelsőbb Bíróság egy konkrét esetet jogszerűtlennek ítélt, így az adatszolgáltatás szünetelt. Egy hónappal később azonban a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény mégis engedélyezte azt. Viszont a parkolási társaságok decemberig nem élhettek vele, mivel nem állapodtak meg a Belügyminisztériummal a lekérdezés részleteiről.
Egyetlen autó adataihoz ezentúl 175 forintért juthat hozzá a parkolási társaság. Az FKPT, amelynek mintegy kétmilliárd forinttal tartoznak a bliccelők, az adatlekérdezés díját csak akkor fizetteti a tulajdonossal, ha peres úton kell azt behajtani. Ugyanakkor a IX. és XIII. kerületben működő Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. (BÖP Kft.) peren kívül is a nem fizető autósokra hárítja a pluszköltségeket – nekik körülbelül 800 millióval tartoznak. A harmadik üzemeltetőnek, a Centrumnak is milliárdos nagyságrendű kinnlevősége van, de azt egyelőre nem döntötték el, hogy az adatlekérdezés költségét a bliccelőkre hárítják-e.
A notórius nem fizetők jó ha tudják: ahány büntetésük van, annyiszor 175 forintot kell majd fizetniük a pótdíjakon, illetve – ha bíróságra kerül az ügy – a perköltségen kívül.
*
Leggyakrabban arra panaszkodnak az autósok, hogy pénzváltás közben büntették meg őket, illetve hogy nem vették észre, hol kezdődik a fizetős övezet. Ez utóbbin nem is csodálkozhatunk, hiszen Budapesten néhány száz méteren belül akár három különböző parkoló társaság jegyautomatájával is szembe találkozhatunk. Ráadásul különböző büntetésekkel kell számolnunk. Ha például a XIII. kerületben parkolunk jegy nélkül, akkor csak az előírt kétórás várakozási idő letelte után raknak kerékbilincset autónkra. Ugyanakkor a VI., VII. és VIII. kerületben ehhez az is elegendő, ha nincs jegyünk. Sokan nem tudják, hogy a fizetős övezeten belül a megállni vagy várakozni tilos táblánál is megbüntetik őket a parkolóórákat üzemeltető társaságok.
***
Nincs előnyük a környéken lakóknak
Köln: Németország föderalisztikus rendszere áttekinthetetlenné teszi a városok parkolási rendszerét. Általános érvényű rendelkezések nincsenek. A nagyvárosok önkormányzatai saját elképzeléseiknek megfelelően szabják meg a parkolási előírásokat és díjakat.
Átfogó szabályként a belterületeken reggel 9 és délután 18 óra között kötelező a parkolóórák használata, ami 30 percre 1 euró, a maximális parkolási idő pedig 4 óra. Az utóbbi hónapokban megfigyelhető, hogy az önkormányzatok a délutáni terminust 18 óráról 23 óra tolják ki. Ebből adódik, hogy a környék lakosainak semmiféle előnyt nem biztosítanak arra, hogy kocsijaikkal a lakhelyük közelében parkolhassanak.
Az autótulajdonosoknak kiadott engedélyeket, hogy legalább éjszakára a ház környékén tudjanak megállni gépkocsijaikkal, beszüntették. Két okból is: ugyanis nem jutott mindenkinek ilyen engedély és a hoppon maradottak állandó reklamálással foglalkoztatták az illetékeseket; ez a parkolási forma semmi bevételt nem hozott a városoknak. A legegyszerűbb megoldást tehát e lehetőség felszámolása jelentette. A „szabad a vásár” elméletnek megfelelően a szerencse játssza a legnagyobb szerepet abban, hogy valaki lakásához közel eső parkolóhelyhez jusson.
Az önkormányzatok a felelősséget szívesen átadják a magánvállalkozásoknak parkolóházak építésével, ahol egész hónapra szóló helyek is bérelhetők. Új lakóházak terveinél a garázsok, vagy a rezervált parkolóhelyek első számú követelménynek számítanak.
A fokozottan frekventált környékeken – pályaudvaroknál, repülőtereken – 1 euró ellenében legtöbbször csak 15 perces parkolási időre nyílik lehetőség. (Stefan Lázár)
Három övezet a városközpontban
Prága: Akárcsak Budapesten, a prágai városvezetésnek is szinte állandó gondja a növekvő személygépkocsi-forgalom, a környezetvédelem és a parkolási lehetőségek szabályozása, valamint a tömegközlekedési összhang megteremtése.
Naponta közel hatszázezer autó érkezik a fővárosba, utasaik jelentős része a városmagtól távolabbra eső metróállomásoknál létesített parkolóhelyeken hagyhatják kocsijukat, és metróval, busszal vagy villamossal folytathatják útjukat. A parkolóhelyeken a parkolási díj egy napra tíz korona. A főváros legtöbb kerületében nyilvános parkológarázsok, illetve őrzött parkolóhelyek állnak az autósok rendelkezésére.
A városközpontban létesített három parkolási övezetben közel tízezer a fizető-parkolóhelyek száma. A térképeken a narancssárga, zöld és kék színnel jelzett övezetek kiterjedéséről a metróállomásokon, különféle eligazító táblákon és a menetjegy- és bérletárusító helyeken tájékozódhatunk. A narancssárga övezetben legfeljebb két óráig, a zöldben hat óráig engedélyezett a parkolás. Ezekben a zónákban megfelelő számú jegykezelő-automata található. A kék zóna kizárólag a Prága első kerületében (belváros) lakók, illetve az ott lévő cégek számára van fenntartva, itt csak a parkolókártyával ellátott autók tartózkodhatnak.
A parkolási rendszer szabályainak betartását a fővárosi rendőrség ellenőrzi, az előírások megszegőit helyszíni pótdíjazással vagy a szabálysértőket a városi, illetve az állami rendészeti hatóságokon bírsággal sújtják. A kék övezetben alkalmazzák a leggyakrabban a kerékbilincset. A tilosban parkoló autók jelentős részét elszállítják, ez a tulajdonosnak nagy kiadást jelent. A városvezetés törvényjavaslatot kíván a parlament elé terjeszteni arról, hogy az elszállított autókat, ha tulajdonosuk három hónapon belül nem jelentkezik, értékesíthessék. A biztonságos parkolás Prágában is sokba kerül. A 11-12 négyzetméternyi parkolóhelyek bérlete évente 45-50 ezer koronába kerül. Egyedül a mozgássérültek számára ingyenes Prágában a parkolás.
Jóllehet, a városközpont parkolási övezeteinek kialakítása némileg enyhítette Prága belvárosának gondjait, továbbra is probléma a hatékony ellenőrzésben a városi rendőrség alacsony létszáma, törvényes hatáskörének korlátozottsága. Hiányzik a Prága úthálózatának fejlesztését, földalatti garázsok és az újabb parkolási övezetek létesítését célzó közlekedési stratégia. A cseh főváros vezetői azt szeretnék, ha a prágai közeledésben továbbra is megmaradna a tömegközeledést igénybe vevők 60 százalékos túlsúlya. (Somogyi Mátyás)
origo.hu
Kiderült, milyen időre számíthatunk a hétvégén
