Leonyid Kucsma úgynevezett alkotmányreformja mögött a szépen hangzó szavak ellenére korántsem a demokrácia, a parlamentarizmus fejlődésének előmozdítása áll, hanem a hatalom megtartásának nagyon is földhözragadt célja – fogalmazza meg a politikai rendszer átalakítására irányuló törekvések mozgatórugóit Szerhij Szobolev. Az elnök ugyanis nagyon jól tudja – mutat rá –, hogy általános választásokon semmi esélye sincs a hatalom valamilyen formában történő átmentésére. Ez csak abban az esetben képzelhető el, ha a parlament hatáskörébe kerül az államfő kijelölése. Így Kucsma akár hivatalban is maradhatna, később pedig esetleg a miniszterelnöki székbe ülhetne át. Ezt a célt szolgálta az eredeti elképzelés, miszerint ősszel a honatyák hosszabbítsák meg az elnök mandátumát, majd két év múlva a parlament válassza meg újra. Az így választott elnöknek közben korántsem nyirbálnák meg oly nagyon a jogköreit – véli Szobolev –, hiszen például feloszlathatná a törvényhozást is. Mindehhez kapcsolódott – teszi hozzá – az alkotmánybíróság év végi döntése, amely harmadik ciklusra is engedélyezte Kucsma indulását. A hatalomnak azonban ehhez a forgatókönyvhöz nem volt meg a kétharmados többsége a parlamentben, így a következő variáns – elsősorban a szocialisták támogatásának megnyerésére – kompromisszumos megoldásként az őszi elnökválasztást még össznépiként képzelte el, míg két év múlva már a képviselők kezébe adta volna a döntést. Az alkotmányos többség megszerzéséhez azonban még ez sem volt elég, hiszen a szavazáshoz megnyerendő erők közül a szocialisták mellett a kommunisták választói bázisa is a közvetlen szavazást támogatja. Így aztán a jelenlegi helyzet szerint egyelőre legalábbis marad a közvetlen voksolás, ellenzéki és nemzetközi nyomásra ugyanis kivették a javaslatból a 2006-os szavazás parlamenti hatáskörbe helyezését.
Szobolev biztosra veszi, hogy az október 31-re kiírt elnökválasztásokon a Mi Ukrajnánk vezetője, Viktor Juscsenko győz. Megjegyzi azt is, hogy az ellenzéki tömörülés elképzelései szerint az elnök mandátuma teljes, öt évre szóló lesz. A képviselő azonban felhívja a figyelmet arra a veszélyre, hogy a Kucsma által létrehozott, az oligarchák mindenre kiterjedő hatalmán alapuló rendszer továbbra is fennmarad, ami akadályozza az ország demokratikus átalakítását.
A politikus elutasítja azt a gyakran hangoztatott felvetést is, hogy Juscsenko és Kucsma között a hatalomváltás esetére lenne egyfajta megállapodás a jelenlegi elnök későbbi érintetlenségéről. Mint mondja, ezt elsősorban a jelenlegi hatalom köreiből terjesztik a választók elbizonytalanítására, azt sugallva, hogy győzelmük esetén az ellenzéki erők teljes leszámolásra készülnek. Ezzel szemben a valóság az, s ezt Juscsenko miniszterelnöksége idején is bizonyította, hogy a szabad verseny híve, mindenki mutassa meg, mire képes. Más kérdés, hogy az állam kárára történt törvénytelen vagyonszerzést felül kell vizsgálni, természetesen az alkotmány adta keretek között. A lényeg – húzza alá Szobolev –, hogy Juscsenko olyan gazdasági és politikai átalakítást akar, amely az Európai Unió normáihoz közelíti Ukrajnát.
***
Kritikus hangok. 2006-ban is a lakosság fogja megválasztani Ukrajna elnökét – mondta el tegnapi tájékoztatóján az újonnan kinevezett ukrán nagykövet. A hazáját a „demokrácia csúcsának” nevező Jurij Muska élesen bírálta a kijevi ellenzéket, akiknek a közelmúltbeli lépéseitől – mint fogalmazott – „égnek áll az ember haja”. Az alkotmány többszörös módosítása és a sajtószabadság kérdéseinek felvetésére reagálva a nagykövet furcsának nevezte, hogy az Európa Tanács gyakran bírálja a kormányzatot, míg a parlament munkáját gáncsoló ellenzék lépéseit nem éri kritika. (Gy. Zs.)
tisza párt
Rendőrségi feljelentést tett az adatvédelmi hatóság a Tisza Párt adatszivárgása miatt
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!