Letette hivatali esküjét a parlament tavaszi elsõ ülésén Draskovics Tibor pénzügyminiszter. Hajrá Magyarország, hajrá Tilos Rádió! – mondta napirend elõtt Gusztos Péter (SZDSZ), aki szerint álságos jobboldali hecckampány folyik az adó ellen, miközben egyesek szabadon hazaárulózhatnak. Kijelentette: jobb lesz élni ebben az országban, ha minden médium olyan példamutató módon határolódik el saját dicstelen mozzanatától, mint tette azt a Tilos Rádió. Felszólalásában a politikus kitért arra, hogy a Magyar Demokrata címû hetilapban nemegyszer jelent már meg a holokausztot tagadó írás, a lap egyik legutóbbi számának címlapján pedig a budapesti fasiszta kitörés évfordulójának állított emléket. Erre Hiller István kulturális miniszter azzal reagált: gyûlöletkeltõ és ostoba volt a Tilos Rádióban karácsonykor elhangzott kijelentés. Mint mondta, a kabinet tiszteletben tartja és elfogadja a rádióra a médiahatóság által kirótt büntetést. A Hõsök terén szombaton tartott demonstrációról közölte: minden képviselõnek ki kell mondani: nem tûrhetjük a fasizmust.
A napirend elõtti felszólalások sorában Turi-Kovács Béla (Fidesz) azt hangoztatta, hogy a kormány megtéveszti a közvéleményt a gazdáknak juttatott támogatások ügyében. Azt akarják elhitetni – fejtette ki –, hogy a gazdák mérhetetlen igényekkel és követelésekkel lépnek fel. Turi-Kovács hangsúlyozta: az igazság az, hogy például a hatvanmilliárdos konszolidációs hitel nagy részét, 42 milliárdot nagygazdálkodók, nagybirtokok kapták. – A Fidesz nem teheti meg, hogy távol maradjon az agrárügyektõl, mert a gazdák mellett áll – jelentette ki. Németh Imre földmûvelésügyi miniszter erre azt mondta, hogy az idén kétszer annyi támogatást fizettek ki a gazdáknak, mint a négy évvel ezelõtti kabinet. A tárcavezetõ szerint a számok önmagukért beszélnek, és furcsának nevezte az elégedetlen hangokat, amikor – mint magyarázta – az idén február 13-ig 48 milliárd forintot fizettek ki a gazdáknak.
– A szocialisták eddigi teljesítménye soha nem látott rossz helyzetbe hozta a mezõgazdaságot. Ebben az évben 290 milliárd forintnyi támogatás jut az agrárszférának, ám ha ebbõl kivonjuk az uniós támogatásokat és a determinációt, akkor kiderül: mindössze ötvenmilliárd forint jut nemzeti agrártámogatásra – mondta Lengyel Zoltán fideszes képviselõ –, és nem lehet tudni azt – tette hozzá –, hogy a Draskovics-csomag mennyit fog még ebbõl is elvonni. A mindössze ötvenmilliárd forint három évre fogja meghatározni a nemzeti mozgásteret. Hangsúlyozta: a minisztérium támogatáspolitikája azt eredményezheti, hogy a termelõk 25-30 százaléka is csõdbe mehet. Németh Imre ugyanazzal érvelt, mint Turi-Kovács Béla napirend elõtti felszólalásánál. Lengyel nem fogadta el az interpellációra adott miniszteri választ, és felhívta a figyelmet arra, hogy a 48 milliárd forint tavalyi támogatás volt, amelyet a költségvetés kozmetikázása miatt ebben az évben fizettek ki. A parlament 185 igen szavazattal 146 nem ellenében elfogadta Németh Imre válaszát.
Az ellenzéki képviselõk a napirend elõtti felszólalások sorában is folytatták az agrárválság feszegetését. Font Sándor (MDF) szerint nagyobb esélye volt a második világháborúban a második magyar hadseregnek a doni áttörésre, mint a magyar gazdának most helytállnia az uniós versenyben a jelenlegi feltételek mellett. A képviselõ szerint a mezõgazdaság halálos beteg, és a kormány nem hajlandó beadni az életmentõ injekciót. Emlékeztetett arra: Szanyi Tibor politikai államtitkár korábban kijelentette: 300– 500 ezer magyar gazda mehet tönkre az uniós csatlakozás után. Az agrártárca vezetõje szerint Font valótlan képet fest a mezõgazdaságról, ugyanakkor elismerte, nehéz helyzetben vannak a gazdák. Hangsúlyozta: a kormány idén 280 milliárd forint támogatást ad a termelõknek, míg az Orbán-kabinet 2000-ben csak 130 milliárdot adott.
A Hajdú-Bét Rt. csõdjével emberek ezreinek helyzete lehetetlenült el, a megoldás érdekében kormányzati beavatkozásra van szükség – hangsúlyozta interpellációjában Arnóth Sándor (Fidesz). Megjegyezte: az eddigi hitellehetõségek nem nyújtanak kitörési lehetõséget a tönkrement termelõknek. Németh Imre arról szólt: a polgári jogi szerzõdésekbe az állam nem avatkozhat be, csupán hitelekkel segítheti a cég eladósodása miatt nehéz helyzetbe került termelõket. A képviselõ nem, az Országgyûlés többsége megszavazta azt.
A határozathozatalok sorában a parlament nagy többséggel megszavazta a halálbüntetést minden körülmények között megtiltó nemzetközi egyezményt.
Vita az M5-ösrõl
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!