Az innováció lelke a minőségi oktatás

Fejlett nyugati államokban az innováció szervesen összefügg az oktatás helyzetével. Ahhoz, hogy hazánk belátható időn belül megközelítse a kutatás-fejlesztés (K+F) uniós szintjét, még számos közösségi akcióprogram szükséges. Mindeközben a magyarországi felsőoktatás „megerősítése” is elengedhetetlen. Az egyetem és a posztgraduális képzéseket indító intézményeik számára is igen fontos, hogy az EU-csatlakozás után is minőségi megítélésben részesüljenek, ezért a legnagyobb menedzser- és MBA-képzést végző tanintézetek folyamatosan fejlesztik oktatási formáikat.

Nyugat-Európa, Japán és az USA évtizedek óta kiemelt figyelmet fordít a gazdaság egyik legfontosabb szegmensének, az innovációnak a folyamatos támogatására, fejlesztésére. A világ gazdasági értelemben vett legerősebb térségei a K+F ágazatát nemcsak különleges dotációkkal, vagyis adókedvezményekkel, a foglalkoztatás bővítésével és a beruházások jóváírásával, hanem az állami és a privát szektorban folyó oktatás, továbbá a minőségi szakképzés rendszeres támogatásával alapozták meg. Nem a véletlen műve tehát, hogy a nyugati közösség ezen a téren is komoly kritériumokat írt elő. Így például az oktatás, a szakképzés és az ifjúságpolitika szervezetével, tartalmával kapcsolatos kérdéseket az amszterdami szerződés 149. és 150. cikkei a tagállamok kizárólagos hatáskörébe utalták. Azaz leszámítva az oklevelek és szakképesítések kölcsönös elismerését érintő rendelkezéseket – az uniós joggyakorlat ez utóbbiakat nem az oktatásügy kérdéseihez, hanem a személyek szabad mozgásával foglalkozó fejezethez sorolja – a fenti cikkek kizárnak bárminemű jogharmonizációt. Az amszterdami szerződés az oktatás, a szakképzés és az ifjúságpolitika terén világosan körülhatárolt feladatokat jelöl ki, az EU hatásköröket állapít meg. A dokumentum többek között előírja, hogy a „közösség a tagállamok közötti együttműködés ösztönzése, segítése és szükség szerint kiegészítése révén járuljon hozzá a magas minőségi szintű oktatás és szakképzés fejlesztéséhez”. Az EU az oktatással, a képzéssel és az ifjúsággal kapcsolatban rá ruházott feladatokat a közösségi akcióprogramok (Socrates, Leonardo da Vinci, Ifjúság) beindítása és megvalósításának koordinálása révén hajtja végre. Az unió illetékes testületei által megfogalmazott és jóváhagyott prioritások mentén e programok ösztönzik a tagállamok közötti intézményközi együttműködést.
Az EU barcelonai csúcsértekezletén a tagállamok kormányfői megállapodtak abban, hogy 2010-re országaik kutatás-fejlesztésre fordított összegei elérik a GDP három százalékát. Magyarországon azonban a kutatás-fejlesztésre felhasznált kiadások jelenleg még csak a bruttó hazai termék egy százaléka körüli értéket érik el. A tapasztalatok szerint ezt a területet elsősorban a képzés fejlesztésével lehet segíteni.
Az európai uniós normáknak megfelelő képzés az összes oktatási intézménynek fontos, de a legnagyobb hangsúlyt jelenleg a felsőoktatás és azon túl is a menedzser- és az MBA-képzések kapják. Az egyetemi és főiskolai szakirányok számára azért fontos az EU-normák felvétele, mert a határokon kívülről érkező hallgatók már az uniós lehetőségek jegyében jelentkeznek a képzésekre. Különös figyelmet kapnak a menedzser- és a Master of Business Administration- (MBA-) képzések, mivel az ezekre jelentkező hallgatók kimondottan az uniós csatlakozást követő munkaerő-áramlásra összpontosítanak. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem évről évre változtat az oktatás tematikáján, illetve a hallgatók szondáztatásán. A felvételt nyerők kérdőívek kitöltésével választhatják meg a képzés alapjait, így van olyan eset, hogy a hallgatók még oktatót is választhatnak.
A BME MBA-menedzserképzése már a 2003-as keresztféléves oktatás elindításakor is arra törekedett, hogy a jelentkezők a lehető legrugalmasabban csatlakozhassanak a tanfolyamokhoz. A cél az volt, hogy a hallgatók mozgástere bővüljön, a képzések struktúrája egyszerűsödjön – mondta a BME MBA-igazgatója. A BME MBA e célokkal megoldotta, hogy a menedzserképzésre jelentkezők a későbbiekben akár az MBA-diploma megszerzését is célul tűzhessék ki. Így érvényét veszti a felvételi vizsga: azok a jelentkezők, akik felsőfokú végzettségűek, minden további nélkül felvételt nyerhetnek a menedzserképzésre, s a harmadik félévben eldönthetik, hogy szeretnének-e MBA-diplomát is szerezni. Akadályt csupán a túljelentkezés jelenthet. Ebben az esetben az MBA vezetése rangsort állított fel, így azok a legesélyesebbek a felvételre, akiknek hosszabb szakmai tapasztalatuk van, s akár több nyelvből is vizsgáztak.
A BME, a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem és a Közép-európai Egyetem (CEU) is arra törekszik, hogy uniós normákat meghaladó minőségű és fokú képzéseket indítsanak.
Az EU-oktatásoknak való megfeleléshez hozták létre négy éve az EUportal.hu Oktatási Központot, amely már több mint tízezer végzett hallgatóval dicsekedhet az EU-képzés terén. Az eltelt két év eredménye alapján e vállalkozást tekinthetjük a hazai EU-közvélemény-felkészítés legjelentősebb nem intézményi szereplőjének. A központ e-learning képzési rendszere mellett a csaknem negyvenféle európai uniós tanfolyam klasszikus tantermi körülmények között is elérhető a központ országos hálózatán keresztül.
A PHARE-támogatással induló felkészítés jelentős pillére a képzés lett. A központ az e-learning típusú oktatási rendszert választotta elsődleges képzési formának. A képzéshez mind a tartalmat, mind a technológiát „házon belül” fejlesztették ki, s ma már mindkét területen példaértékűek az eredmények.
Az interneten is elérhető e-learning típusú képzés a vártnál is nagyobb sikereket hozott. Jelentős igény mutatkozott a képzések iránt a költségvetési intézmények részéről. Ennek ékes bizonyítéka, hogy 2002-ben a vám- és pénzügyőrség teljes, hatezer fős állománya tanult és vizsgázott a központ rendszerén. A hallgatók közt számtalan minisztériumi és hivatali dolgozót találhatunk. Hasonlóan rendhagyó érdeklődés mutatkozott és mutatkozik jelenleg is a vállalati szférából. A hallgatói paletta a kisvállalkozóktól a multinacionális cégek felső vezetői köréig terjed.
Az e-learning típusú képzés sikeréhez hozzájárult, hogy a hallgatók hely- és időmegkötések nélkül végezhetik a tanfolyamokat, kiválaszthatják a számukra szükséges témákat, és számos kiegészítő szolgáltatást vehetnek igénybe. A tanfolyamok állami nyilvántartásban szerepelnek, ingyenesen végezhetők, s a sikeres vizsgát igazoló okirat önköltséges áron megrendelhető.
A központ a tananyagok fejlesztéséhez több stratégiai megállapodást is kötött elsősorban felsőoktatási intézményekkel, de számtalan külső szakember is részt vállalt a feladatokban. Egy éve a központ kelet-európai piacok felé kezdett nyitni. 2003 nyarától – folyamatosan bővülő nyelvi verziókkal – elérhetővé válik a nemzetközi EU-oktatási portál. A központ a képzések és a tananyagok további folyamatos bővítését s az európai uniós képzőpiacon elfoglalt helyének megőrzését tűzte ki célul.