Írország kivételével az Európai Unió mostani tagállamai május után is fenntartják munkaerő-piaci korlátozásaikat. A legtöbb országban csak igen kemény feltételekkel lehet elhelyezkedni; a munkavállalást leginkább az nehezíti, hogy a nyugati országok féltik jóléti kedvezményeik kiterjesztését a Kelet-Európából érkező dolgozókra. Hazánk számára sajnos mindkét célország, vagyis Ausztria és Németország is öt plusz két évig még hatályban tartja az eddigi szabályozást. Ugyanakkor tény, hogy mindkét állam speciális keretegyezmények révén nyújt lehetőséget a magyaroknak. Ausztriával két megállapodásunk van érvényben: az egyik a nyugati szomszédunkkal határos megyék (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala) „ingázó” munkavállalóira vonatkozik, míg a másik a gyakornokokra.
Németországgal szintén két szerződést kötöttünk: lehetőségük van a fiatal pályakezdőknek, hogy elhelyezkedjenek a 80 milliós uniós tagállamban, de egy, a vállalatok közti egyezség alapján létrejött megállapodás nyomán különféle cégeknél is dolgoznak már honfitársaink. Ausztria esetében jó hír, hogy Burgenland néhány ágazatot (idegenforgalom, egészségügy) teljesen liberalizálni akar 2005-től, ha erről a munkaadói érdekképviseletek és a szociális partnerek döntést hoznak. Bár még kormányhatározat nem született, Görögország valószínűleg az osztrák– német „minta” nyomán szintén öt plusz két évre tartja majd zárva munkaerőpiacát.
A többi szóban forgó uniós tagállamban általában két évig terjed májustól a „moratórium”. Jóllehet munkát vállalni most is lehet Olaszországban, Svédországban vagy éppenséggel Dániában, mindezt komoly feltételek teljesülése mellett engedélyezi a „fogadó” állam. Olaszországban például ehhez a munkáltató általi kérelem szükséges, míg a dolgozónak erre az időre vízumigénylési kötelezettsége van, amelyet „visszadobhat” a nagykövetség.
A svédek olyan adminisztrációs kritériumokat építettek be rendszerükbe, amelyeket képtelenség produkálni. Például bizonyítania kell az érintettnek, hogy nem telepszik rá a szociális kedvezményekre. Noha Dánia elvileg liberális elbírálást hirdet, az új tagállamokból érkezők csak akkor kaphatnak állást, ha keresetük eléri az ottani minimálbért, ám a szociális juttatásokra öt évig nem lesznek jogosultak. Várhatóan hatásos lesz a „belga út” is: Brüsszel csak akkor engedi be területére a kelet-európai dolgozókat, ha kinti munkaadójuk bizonyítani tudja, hogy a kiszemelt munkakörre nincs ottani állampolgár. Finnország azonban, igaz, csak egyetlen állásra, teljes mentességet hirdetett: korlátozás nélkül vállalhatunk munkát, ha bogyósgyümölcs-szedésre adjuk a fejünket Lappföldön.
*
Ausztriában csak 2011-től vállalhatnak munkát korlátozások nélkül a májustól EU-taggá váló kelet-európai országok állampolgárai – erről döntött az osztrák kormány. A Wolfgang Schüssel vezette néppárti–szabadságpárti kabinet döntése alapján Ausztria is hétéves átmeneti időszakot vezet be munkaerőpiacának teljes megnyitása előtt. A májusban csatlakozó országok közül Málta és Ciprus kivételes elbánásban részesül – jelentette az MTI.
***
Ausztria: 5+2 évig korlátoz. A hatályos két magyar–osztrák megállapodás fennmarad, várhatóan bővülő kvóta mellett. Burgenland 2005-től liberalizálna egyes ágazatokat (egészségügy, idegenforgalom).
Belgium: két évig lezárja munkaerőpiacát. Az új uniós tagállamok polgárai abban az esetben dolgozhatnak, ha belga munkaadójuk a hatóságok előtt bizonyítja, hogy a munkakör betöltésére csak az új tagország állampolgára képes.
Dánia: szabad munkavállalás – megszorításokkal. A minimálbért a keresetnek el kell érnie, illetve a munkát kereső személyek nem részesülhetnek majd a jóléti kedvezményekből.
Finnország: az EU bővítése után két évig korlátoz majd. A magyaroknak is munkavállalási engedélyt kell kérniük, bár velünk szemben közismerten nagyvonalúak. Ugyanakkor a bogyósgyümölcs-szedők mentesülnek az eljárás alól.
Franciaország: 2006-ig fenntartja a munkavállalás engedélyezésének rendszerét, viszont várja a fiatal diplomásokat.
Görögország: valószínűleg osztrák–német „minta” nyomán 5+2 évig távol tartja a „keleti” munkaerőt.
Hollandia: megnyitja munkaerőpiacát, de kvótát tart fenn még két évig. Maximum 22 ezer ember vállalhat munkát az új tagállamokból. Ha több lesz a kérelem, Hága felülvizsgálja ezt a szabályozást.
Írország:a teljes munkaerő-piaci liberalizáció, egyenlő elbánás. Az EU jelenlegi, 15 tagállama közül az egyetlen, amely megnyitja az újak előtt a munkaerőpiacát.
Luxemburg: a következő hetekben hoz döntést a nagyhercegség. Várhatóan még két évig érvényben marad a jelenlegi munkavállalási procedúra.
Nagy-Britannia: az új tagországok munkavállalói nem részesülhetnek szociális ellátásban, jóléti kedvezményekben.
Németország: két évig továbbra is munkavállalási engedélyt kell kérni. A hatályos két megállapodás alapján magyarországi gyakornokok dolgozhatnak Németországban, illetve vállalkozások közti szerződések révén különféle cégeknél helyezkedhetnek el a hazai munkavállalók.
Olaszország: kormánydöntés még nincs, de valószínűleg két évig nem engedik be a taljánok az új tagállamok dolgozóit a munkaerőpiacra. Néhány hete még az olasz munkaügyi miniszter egyébként teljes nyitást szorgalmazott.
Portugália: Lisszabon még nem döntött, de várhatóan két évig a portugálok is fenntartják a mostani munkaügyi formulákat.
Spanyolország: hivatalos kormányzati álláspont még nincs, ám biztosnak látszik, hogy Madrid is 2006-ig él majd a korlátozás lehetőségével.
Svédország: az unió bővítése után legalább két évig fenntartja jelenlegi foglalkoztatáspolitikai rendszerét. A munkavállalás feltétele igen kemény: a munkaszerződésnek határozott időtartamúnak kell lennie, és garantálnia kell az illető megélhetését.
Megfosztották mandátumától Fekete-Győr Andrást