Jandarbijev Dzsohar Dudajev csecsen szakadár elnök mellett lett alelnök, de 1996–97-ben de facto Csecsenföld ügyvezető elnöke volt. Ő vezette 1996-ban a szeparatisták küldöttségét az akkori orosz elnökkel, Borisz Jelcinnel és Viktor Csernomirgyin kormányfővel folytatott tárgyalásokon. Az egyik legradikálisabb iszlám fundamentalista alapon álló csecsen vezérnek számító Jandarbijev három éve élt száműzetésben Katarban. Ő volt az első csecsen szakadár vezető, akit Oroszország kérésére az ENSZ felvett azoknak a személyeknek és szervezeteknek a jegyzékére, amelyek gyaníthatóan kapcsolatban állnak az al-Kaida terrorhálózattal. A tálib rendszer idején Jandarbijev csecsen nagykövetséget nyitott Kabulban és konzulátust Kandahárban.
Az orosz hatóságok szerint ő volt a legfontosabb láncszem a csecsen lázadók pénzügyi hálózatában, és ő állt az 1999-es, Dagesztán elleni csecsen invázió mögött is. A csecsenföldi vezetés adatai szerint a mostani leszámolás is azzal függ össze, hogy nézeteltérés keletkezett a szakadárok főideológusának tartott Movladi Udugov és Zelimhan Janderbijev között, amiért a szélsőségesek által kezelt pénzalapokból, a terrorista cselekmények elkövetésére elkülönített összegből egy kisebb részt Samil Baszajev csecsen hadúr kapott. A többi hadúr, így Aszlan Maszhadov, a Groznijból az orosz csapatok által elűzött függetlenségpárti csecsen elnök ezen megsértődött, mondta az oroszbarát csecsen kormányfő helyettese.
A rovarirtó spray is kevés volt, a világbajnokra csak ráijesztettek a darts-vb-n















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!