Joschka Fischer itteni, hétfői látogatásán kifejtette, hogy hazánk továbbra is kiemelten fontos partnere Németországnak, ezért a német kormány szorgalmazza a magyarországi beruházásokat. A kabinet külügyminisztere azt is hangsúlyozta: a magyarországi munkavállalók számára oly fontos munkaerő-piaci szabályozás liberalizálását is áttekintik. Első pillantásra azonban nehezen hihető, hogy a német vállalatok látványos befektetéseket valósítanak meg hazánkban a következő években, tudniillik odaát elképesztő mennyiségű cég jutott csődbe. Míg 1998-ban 27 828 vállalkozás esetében kezdődött eljárás, addig 2001-ben már 32 390 cég bizonyult fizetésképtelennek. A kimutatás szerint azonban a tavalyi év volt a legfeketébb: csaknem 40 ezer társaság fogott padlót. Hasonlóan szkeptikusak lehetünk a német munkaerőpiac „felszabadítására” tett diplomatikus felajánlással is, hiszen Európa legerősebb gazdaságában több mint négymillió az állástalanok száma, amely 10,5 százalékos rátának felel meg – ám az uniós átlag is nyolc százalékot tesz ki.
Németországnak erre az évre 1,7-1,8 százalékos gazdasági bővülést jósol a müncheni IFO intézet, amely a tavaly elfogadott Agenda 2010 elnevezésű reformcsomag után változtatta meg prognózisát. A neoliberális elveket valló Gerhard Schröder kancellár fémjelezte intézkedéssorozat lényege, hogy visszafogták a jóléti kiadásokat. A többi között csökkentették az adókedvezményeket, szigorították a munkanélküli-ellátásokat, továbbá drasztikusan átalakították a nyugdíj- és egészségügyi ellátórendszert, de megnyirbálták az agráriumra vonatkozó, közismerten bőkezű dotációt is. A legnagyobb változások a munkaerőpiacon léptek hatályba: a kisebb, tíz dolgozót foglalkoztató cégeknél törvényi rendelkezésekkel könnyítették az elbocsátások rendjét, s a régóta munkanélküli-segélyen élőknek immár a képzettségüknél alacsonyabb állást is el kell fogadniuk. A német „Bokros-csomag” legnépszerűtlenebb döntése persze kétségtelenül az, hogy a takarékossági program keretében idén elmarad a menetrendszerű nyugdíjemelés. Az érdekképviseletek nyomására azonban Schröder visszavonta a nyugdíjkorhatár 65 évről 67 esztendőre történő megemelését.
Bár kutatók előrejelzései alapján a gazdaság az elmúlt évekhez képest – amikor is gyakorlatilag hibahatáron belül volt a növekedés –, kezd helyreállni a helyzet, amely mégis csak abszurd: nem elsősorban az export bővül, hanem a gyorsulást az hajtja, hogy 2004-ben több munka- és bevásárlónap lesz, mint tavaly volt.
Európa legerősebb gazdaságának konszolidációjához az egész kontinensnek is nyomós érdekei fűződnek, hiszen Németország az idén harmadszor is átlépheti a háromszázalékos költségvetési hiányt. A 2003-as végleges német államháztartási deficit számítások szerint a GDP 4,3 százalékát teszi majd ki (az erről szóló adatot február közepétől teszi közzé a DeStatis), míg 2004-re az elemzők 3,5 százalékos hiánnyal számolnak, így az EU „húzógazdasága” a harmadik egymást követő esztendőben sérti meg az euróövezet országaira vonatkozó szigorú előírásokat. Németországban nagy gondot okoz a versenyképesség javítása is, tudniillik nyugat-európai összehasonlításban igen magasak az ottani bérek, továbbá a rájuk rakódó munkaköltségek. Utóbbiak szintje az elmúlt öt-hat év leforgása alatt öt százalékponttal nőtt.
*
Bár Németország, Ausztria és Magyarország külpolitikai céljaiban teljes az összhang, hazánk legnagyobb exportpiaca öt plusz két évre korlátozta a szabad munkaerő-áramlást. Németországgal egyébként két munkavállalásra vonatkozó megállapodás van érvényben. Az egyik évi hétezer fős kontingensre vonatkozik, amely a magyar cégek németországi munkavégzését könnyíti meg. Ezen kívül több mint tízezer egyéni munkavállaló dolgozik hivatalosan az EU legerősebb tagállamában. A nyolcvanmillió lakosú Németország ötvenmilliós munkaerőpiacán engedéllyel körülbelül húszezer magyar állampolgár dolgozik.
***
Felszámolásdömping nyugaton. A nyugat-európai céges csődök száma – a még mindig gyenge konjunktúra nyomán – tavaly tovább nőtt. A német Creditreform információs központ tegnap közzétett összesítése szerint 2003-ban 157 138 cég ment csődbe, ami a megelőző évhez képest 3,9 százalékos növekedést jelent. A legtöbb cég Portugáliában ment tönkre, a második helyezett Norvégia. (MTI)
origo.hu
Manfred Weber és Brüsszel fizeti Magyar Péter országjárását
