Három hónappal az EU-csatlakozás előtt Szlovákia egyik legnagyobb hitelintézetében (Vseobecná Úverová Banka) az egyszeri állampolgár hitelkérelméhez szükséges űrlapon kötelező kitölteni a nemzetiség kategóriát is.
Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke lapunknak elmondta: a jelenleg érvényes szlovákiai törvények alapján, adatvédelmi okok miatt, faji, vallási, nemzeti hovatartozás szerint nem lehet különbséget tenni az állampolgárok között. Hozzátette: a Magyar Koalíció Pártja munkatársainak vannak értesülései arról, hogy ha egy adott hitelkérelmezőről kiderül, hogy az illető magyar nemzetiségű, kérelmét elutasítják, félreteszik. Duraynak nincs tudomása arról, hogy Európában vagy a Kárpát-medencében bevett gyakorlat lenne a szlovákiai példa, mint hangsúlyozta: hitelkérelem esetén a nemzetiségi hovatartozást firtató kérdést nem szokványos feltenni a kontinensen.
Silvia Nosálová, a bank szóvivője a Magyar Nemzetnek elmondta: az általános hitelbanknak a hitelkérelem elbírálásakor nem fontos a nemzetiség és az állampolgárság, hanem azt kérik, hogy a hitel kérelmezője igazolja, állandó lakhellyel rendelkezik Szlovákia területén. Hozzátette: bankjuk hitelt folyósít tartózkodási engedéllyel rendelkezőknek, azaz külföldieknek is, akik Szlovákiában élnek. A bank szóvivője nem adott választ arra a kérdésünkre, milyen összefüggés lehet nemzetiségi hovatartozás és a hitelképesség között.
Veszely Gábor, Szlovákia adatvédelmi biztosi hivatalának elnökhelyettese lapunknak elmondta: a 2002 júliusában elfogadott „Törvény a személyi adatokról és a személyes adatvédelemről” szóló szlovák jogszabály a személyi adatok kezelését, amely faji, etnikai származásra, politikai nézetre, vallásra és világnézetre, politikai párttagságra, szakszervezeti tagságra, az egészségi állapotra és szexuális beállítottságra irányul, tiltja.
– Egyértelmű törvénysértést követett el a bank, és a jövő hét elején hivatala megvizsgálja az ügyet – mondta a védelmi biztos. Hozzátette: az adatvédelmi hivatal jogosult az űrlap betiltására, de amennyiben a bank képviselői nem respektálják kérésüket, a törvény értelmében tízmillió koronáig is terjedő pénzbüntetésre is számíthatnak. Veszely szerint a nemzetiségi hovatartozás nagyon érzékeny kategóriáját képviseli a személyi adatoknak, amelynek feltüntetése vagy megkérése csak kivételes és törvényekkel alátámasztott esetekben indokolt. Erre a szlovák jogrend lehetőséget ad, de ebben az esetben erre nincs lehetőség. – Csak olyan adatokat szabad feldolgozni, amelyek megfelelnek a feldolgozás céljának, illetve megkövetelni is csak azokat lehet, amelyek szükségesek a feldolgozás céljának eléréséhez – tette hozzá Veszely Gábor.
A szlovák törvények alapján megállapítható: a kérdőív két szempontból is törvényellenes, mivel a nemzetiség – „národnost” – rubrika mellett a születési szám – „rodné cislo” – beírását kötelezővé tevő rubrika is szerepel. Vitathatatlan, hogy a szlovák terminológia alapján a „národnost” nemzetiséget és nem állampolgárságot jelent, hiszen ez utóbbinak külön rubrikája – „státna príslusnost” – van a szlovák nyelvű űrlapon, amely feltehetőleg szlovák állampolgárok, így a Szlovákiában élő magyarok számára készült. Ha létezik angol nyelvű űrlap, az bizonyára nem szlovák állampolgárok számára készült. A „nationality” angol szó, akár állampolgárságot, akár nemzetiséget is jelölhet, szemben a szlovák gyakorlattal, amely különbséget tesz nemzet és nemzetiség fogalmak között.
Az Európai Unió alkotmánytervezetének kivonatából kiderül: tilos minden megkülönböztetés, így különösen a nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, tulajdon, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés. A tervezet szövege egyben világosan rámutat: az unió célul tűzi ki mindenfajta nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdését.
Emlékezetes: Mikulá¹ Dzurinda korábban megengedhetetlennek tartotta, hogy a magyar kedvezménytörvény egyes rendelkezései országa területén a független szlovák jogrendet sértő hatályt nyerjenek. A szlovák fél megítélése szerint a törvénynek területen kívüli hatálya van, alkalmazása veszélyezteti Szlovákia szuverenitását, és állampolgárai között etnikai alapon diszkriminál.
