Elkezdődtek a nyilvános üzengetések a minisztériumok és a kijelölt pénzügyminiszter között a tervezett megszorítások ügyében. A Népszabadság tegnapi számában arról adott hírt, hogy a Draskovics Tibor által tervezett, valójában 185-190 milliárdos megszorítások olyan feszültséget teremtettek a tárcáknál, amely miniszteri lemondásokhoz is vezethet. Horn Gyula volt kormányfő a Népszavának adott interjújában azt hangsúlyozta: azt várja Medgyessy Péter miniszterelnöktől, hogy erősebb kezű legyen. Továbbra is fenntartotta véleményét, hogy van olyan tárca, ahol változtatni kell.
Varga Mihály (Fidesz) szerint a költségvetési megszorítások során felül kellene vizsgálni a kétszáz állami tulajdonú gazdasági társaság működését. Ezek tavaly 85 milliárd forintot költöttek el, célszerű lenne egy részüket összevonni vagy megszüntetni. A volt pénzügyminiszter szerint hasonlóképpen kellene eljárni a 45 közalapítvány esetében is, amelyből tíz a kormányváltás után jött létre.
Gál J. Zoltán kormányszóvivő nem kívánt reagálni a „takarékossági” csomaggal kapcsolatos felvetésekre, mondván: a végleges változatról a kormány február 25-én dönt. Nem kommentálta a minisztercserékkel kapcsolatos felvetéseket sem.
Göndör István (MSZP) elmondta: a frakció költségvetési munkacsoportja még nem konzultált a kijelölt pénzügyminiszterrel a megszorításokról. Nem kívánt válaszolni arra a kérdésünkre, hogy ők milyen javaslatokat kívánnak tenni.
Mindenesetre nem elképzelhetetlen, hogy a Draskovics-csomag lemondásokkal járna együtt. Ismert: a Bokros-csomag bejelentése után két miniszter állt fel a Horn-kormányból, Kovács Pál egészségügyi és Katona Béla, aki tárca nélküli miniszterként felügyelte a titkosszolgálatokat. Voltak, akik Csehák Judit tavalyi távozását az egészségügyi tárca éléről azzal magyarázták: nem kapta meg a reformhoz szükséges pénzt.
A tervezett elvonások leginkább a mezőgazdaságot érintik, de a kulturális, az oktatási, az igazságügyi és az informatikai tárcánál is komoly gondokat okoznak. Németh Imre mezőgazdasági miniszter ugyanakkor sugalmazásnak minősítette a lemondását és az elvonások mértékét találgató sajtóhíreket.
Úgy tudjuk, akár Bárándy Péter igazságügy-miniszter lemondását is eredményezheti a költségvetési vita. A kormány újabb megszorító intézkedései miatt az Igazságügyi Minisztériumtól 1,1 milliárd forintos megtakarítást szeretne elérni a kabinet. A megszorításokra vonatkozó felvetést Bárándy Péter nyilatkozatában elutasította, mivel szerinte a kérés teljesítése „jelen pillanatban szinte megoldhatatlannak tűnik a tárca vezetése számára”. Az előjelek alapján a miniszter úgy fogalmazott: „veszélyérzete van”. A költségvetési viták mellett Bárándynak abból is elege lett, hogy bizonyos esetekben az általa vezetett tárca szakmai javaslatait a kormányon belüli akadályozások miatt sokszor nehezen lehet keresztülvinni a kabinetüléseken.
A nettó 120 milliárdos (bruttó 185-195 milliárdos) megtakarítási tervezet 11,8 milliárddal érinti az oktatási tárcát, amelyből nyolcmilliárdot a felsőoktatási elvonások tesznek ki – mint erről már beszámoltunk. Burkoltan előkerült a tandíj bevezetésének újbóli lehetősége is. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) működési költségeiből öt százalékot akar lefaragni a kormány, de ennél is nagyobb gondot okozhat, hogy az MTA-hoz tartozó országos tudományos kutatási alapprogramok (OTKA) bizottságától a költségvetési előirányzat (6,7 milliárd) huszonkilenc százalékát, közel kétmilliárdot készül viszszafogni a takarékossági csomag. Az OTKA-elvonásokkal kapcsolatban Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke elmondta: az ellentétes a miniszterelnök korábbi ígéretével.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség