Gáza kulcspozícióban

2004. 02. 07. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Gázát elsőnek – ezzel a névvel illették bő egy évtizeddel ezelőtt azt a béketervkezdeményt, amelyet a munkapárti kormány indított a palesztinokkal való megegyezés reményében. A terv szerint a visszavonulást Izrael a Gázai övezetben kezdené, s ezt követné Ciszjordánia. Azóta sok minden történt a palesztin–izraeli kapcsolatokban. Béketervek jöttek és mentek, s csak a szlogenek maradtak meg. Ariel Saron mostani ötlete szerint azonban a kiürítés ugyan Gázában kezdődne, ám be is fejeződne a keskeny földsávban. E kivonulásért cserébe pedig azt indítványozza az izraeli kormányfő, hogy a telepesek költözzenek át a ciszjordániai zsidó falvakba, amelyeket így kibővítenek.
Ehhez amerikai felhatalmazást kér a korrupciós ügyekbe keveredett politikus, mivel tudja, Amerika nem feltétlenül nézi örömmel kis szövetségese újabb ügyeskedését. Gáza kiürítése és a ciszjordániai telepek megnövelése ugyanis egyértelművé tenné azt, ami amúgy a napnál is világosabb, csak nem mondják ki: az útiterv megbukott. A négyoldalú (Egyesült Államok, Oroszország, EU, ENSZ) tárgyalások során kikristályosodott terv ugyanis tilt mindenféle telepbővítést. Ezt Izrael nem teszi meg, amellyel ugyan akadályozza a terv megvalósulását, ám inkább a szomszéd várra mutogat, jelezvén, nem szűntek meg a terrorakciók.
Hogyan képzelik a lakosságátcsoportosítást? Egyelőre két lehetőség tűnik valószínűnek, s egyik sem segíti a megbékélést, ráadásul a független Palesztina létrehozását is megkérdőjelezik. A zsidó állam ugyanis az egyik elképzelés szerint annektálná Maaleh Adumim, Ariel és Gus Eción ciszjordániai telepeket, ahová a „gázaiak” érkeznének. Így jogilag Izrael részeivé válna a földterület, ráadásul egyes elemzők rámutatnak, a Clinton-adminisztráció a három telepet egyébként is Izraelnek szánta. A másik lehetőség, hogy a telepek miatt az épülő elválasztó fal is új nyomvonalon húzódna, ismét csökkentve a leendő szomszéd területét. Tel-Aviv pedig azzal fenyeget, ha nem kapják meg a három telepet, önkényesen úgy építi a falat, hogy az több falvat a zsidó államhoz csatoljon. Arról pedig az izraeli kabinet hallani sem akar, hogy a Jordán völgyében felszámolja a telepeket. A kétszázezer fős telepesmozgalom tehát nem szűnik meg, csak átrendeződik, persze csak akkor, ha Washington ezt jóváhagyja. A Gázai övezetben pedig ugyan felszámolják Necarimot és társait, ám az északi telepeket egyoldalúan Izraelhez csatolják, mivel azok „Izrael természetes folytatásai”. Tel-Aviv ráadásul azt is közölte, a kivonulás nem jelenti a katonák távol tartását Gázától, Izrael továbbra is kész „harcolni a terrorizmus ellen az egész országban”.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.