Gázát elsőnek – ezzel a névvel illették bő egy évtizeddel ezelőtt azt a béketervkezdeményt, amelyet a munkapárti kormány indított a palesztinokkal való megegyezés reményében. A terv szerint a visszavonulást Izrael a Gázai övezetben kezdené, s ezt követné Ciszjordánia. Azóta sok minden történt a palesztin–izraeli kapcsolatokban. Béketervek jöttek és mentek, s csak a szlogenek maradtak meg. Ariel Saron mostani ötlete szerint azonban a kiürítés ugyan Gázában kezdődne, ám be is fejeződne a keskeny földsávban. E kivonulásért cserébe pedig azt indítványozza az izraeli kormányfő, hogy a telepesek költözzenek át a ciszjordániai zsidó falvakba, amelyeket így kibővítenek.
Ehhez amerikai felhatalmazást kér a korrupciós ügyekbe keveredett politikus, mivel tudja, Amerika nem feltétlenül nézi örömmel kis szövetségese újabb ügyeskedését. Gáza kiürítése és a ciszjordániai telepek megnövelése ugyanis egyértelművé tenné azt, ami amúgy a napnál is világosabb, csak nem mondják ki: az útiterv megbukott. A négyoldalú (Egyesült Államok, Oroszország, EU, ENSZ) tárgyalások során kikristályosodott terv ugyanis tilt mindenféle telepbővítést. Ezt Izrael nem teszi meg, amellyel ugyan akadályozza a terv megvalósulását, ám inkább a szomszéd várra mutogat, jelezvén, nem szűntek meg a terrorakciók.
Hogyan képzelik a lakosságátcsoportosítást? Egyelőre két lehetőség tűnik valószínűnek, s egyik sem segíti a megbékélést, ráadásul a független Palesztina létrehozását is megkérdőjelezik. A zsidó állam ugyanis az egyik elképzelés szerint annektálná Maaleh Adumim, Ariel és Gus Eción ciszjordániai telepeket, ahová a „gázaiak” érkeznének. Így jogilag Izrael részeivé válna a földterület, ráadásul egyes elemzők rámutatnak, a Clinton-adminisztráció a három telepet egyébként is Izraelnek szánta. A másik lehetőség, hogy a telepek miatt az épülő elválasztó fal is új nyomvonalon húzódna, ismét csökkentve a leendő szomszéd területét. Tel-Aviv pedig azzal fenyeget, ha nem kapják meg a három telepet, önkényesen úgy építi a falat, hogy az több falvat a zsidó államhoz csatoljon. Arról pedig az izraeli kabinet hallani sem akar, hogy a Jordán völgyében felszámolja a telepeket. A kétszázezer fős telepesmozgalom tehát nem szűnik meg, csak átrendeződik, persze csak akkor, ha Washington ezt jóváhagyja. A Gázai övezetben pedig ugyan felszámolják Necarimot és társait, ám az északi telepeket egyoldalúan Izraelhez csatolják, mivel azok „Izrael természetes folytatásai”. Tel-Aviv ráadásul azt is közölte, a kivonulás nem jelenti a katonák távol tartását Gázától, Izrael továbbra is kész „harcolni a terrorizmus ellen az egész országban”.
Gulyás Gergely: A háborús veszély nagyobb, mint valaha