Hajnalban keltek a győri Hermann Ottó utcai piac zöldségkereskedői, fehérneműárusai, a könyvesek, s a csalóka napsütés miatt a pufidzsekiket leértékelők. Kezdetét vette a vásár, ahol az elszegényedő emberek válogattak a nem igazán jó minőségű áruféleségek közül. E lakótelepi környezetben kilobogózták a piac mellett található MSZP-székházat is, ahol rotyogó kávé mellé, zártkörű rendezvényre várták a megyei küldöttgyűlés 84 tagját. Az elmúlt hetek csornai, mosonmagyaróvári, győri és még számtalan helyütt tartott alapszervezeti fórumai arról tanúskodtak, hogy nagy a tét: az elnökválasztási hajrában kettészakadó szocialista párti tagság Gyurcsány Ferenc minisztert, vagy Kránitz László soproni pártelnököt választja megyei vezetővé. Kilencre már mindenki összegyűlt a nagyteremben. Az alkalomhoz illőn mindenki elegáns, egyesek nyakában stílszerűen piros vagy bordó nyakkendő.
Győr-Moson-Sopron megye sem tartozik a szocialisták sikerterületei közé. A hét egyéni országgyűlési képviselőjelöltjük közül csak egy került be a parlamentbe. Igaz, ez fejlődő tendenciáról tanúskodik, hiszen 1998-ban még egy sem. Kun András győri alpolgármester egy évig volt az MSZP megyei elnöke, de az idén januárban már visszavonhatatlanul úgy érezte, nem tud elég időt fordítani a pártügyekre, s városvezetői tisztsége mellett inkább csak a győri választókerületben erősítene. Kun András kérdésemre nem tagadta, hogy ő kérte fel Gyurcsány minisztert, legyen jelölt a megyei pártvezetés élére. – A hatékonyabb pártmunka érdekében új lendületre, menedzserszemléletre van szükség. Úgy ítéltem meg, hogy nagyobb figyelmet kap ez a megújulási szándék akkor, ha nem egy hosszú ideje, nap mint nap helyben dolgozó ember elnököl, hanem az országosan ismert Gyurcsány Ferenc, aki egyébként tíz éve tagja a mosonmagyaróvári szocialista alapszervezetnek, sőt onnan került be az országos választmányba is. – Amikor hívták és amikor lehetősége volt, jött. Az utóbbi egy évben a legkülönfélébb alapszervezeti megmozdulásainkon, vitákon, vállalkozói körökkel folytatott beszélgetéseken, s a regionális médiabálon is részt vett – szögezi le Kun András. (Az igazság kedvéért írom ide, hogy Gyurcsány Ferenc tulajdonosa a mosonmagyaróvári MOTIM timföldgyárnak, így oda is beugorhatott.) Kun András anekdotaként teszi hozzá, hogy Gyurcsány a pártelnöki felkérés előtt is önzetlenül járta a térséget, s a programjai jó előre egyeztetve voltak. Így fordulhatott elő, hogy a győri médiabálon, amikor egy asztalnál ültek, élcelték őket, hogy lám a régi és az „új pártelnök” egyeztet, miközben ez csupán egy korábbi szervezés látható eredménye volt. Kun kérdésemre elismerte, hogy a miniszter személye megosztja a pártot.
Megszabadulni a nómenklatúrától
Gyurcsány személye, vitatott gazdasági ügyei, beleszólása más tárcák tevékenységébe természetesen nem csak a Győr-Moson-Sopron megyei jelölés kapcsán osztotta meg a pártot. Gazdasági ügyek alatt a balatonöszödi villavásárlást, a zártkörű képviselői klub ingatlanbérletét és apportálását, valamint a paksi atomerőmű fejlesztésével kapcsolatos lakosságmeggyőző kommunikációs stratégia havi nyolcmillió forintért történő kidolgozását értem. Gyurcsány tavaly novemberben egy tatai lakossági fórumon az egészségügy és az oktatás reformjáról beszélt. Országos szinten is sokan igen komoly kritikával ítélik meg a gyakran önként vállalt szerepvállalásait, A merjünk baloldalinak lenni tanulmány elkészítését, s azt a kijelentését, hogy a baloldalon jelenleg programvita folyik a társadalmi igazságosság, az egyenlőség és a szolidaritás értékeiről.
Szili Katalin házelnök nyilatkozata szerint, melyet Gyurcsány Ferenc ingatlanvásárlásaival kapcsolatban tett: „mindaddig, amíg a párt nem szabadul meg nómenklatúrájától”, addig ilyen ügyekkel szembe kell nézni. Miközben az országos vezetők erről beszélnek, addig az MSZP egyes köreiben attól tartanak, hogy a megyei pártelnöki poszt betöltése egyik állomása lehet Gyurcsány párton belüli hatalomátvételének. A pártban nyílt titokként kezelik, hogy a kormányfő érdekköréhez tartozó politikus nem tett le az MSZP elnöki pozíciójának megszerzéséről, amelyet a miniszter persze butaságnak minősített.
Nyilvánosságot kapott például a Hajdú megyében lejátszódott belső pártharc, amely tavaly márciusban történt a megyei elnökváltás körül. A megújulást és szemléletváltást szorgalmazó és új elnökké választott Oláh Lajost a „régiek” folyamatosan azzal támadják, hogy célja a jelenlegi funkcionáriusok eltávolítása. Az új gárda viszont a Fidesz megyei és debreceni hatalmát szeretné megtörni, ami a régieknek nem sikerült. Az ügyben több levelet is írtak Kovács László pártelnöknek, Szili Katalin elnökhelyettesnek, sőt Medgyessy Péter miniszterelnöknek is.
– Ahány eset, annyiféle oka lehet a vezetőváltásnak – így reagált az ügyekre Kovács László. A pártelnök természetesnek tartja, hogy nemcsak a legfelső vezetésben, de időnként más szinteken is sor kerül tisztújításra. Ha egy megyei, városi pártvezetés választásról választásra sikertelenül szerepel, joggal vetődik fel a tisztújítás igénye – szögezte le a sajtónyilatkozatokban. – Ilyenkor elkerülhetetlenek a viták, de hosszabb távon a csere növeli a helyi szervezet esélyét a sikeres működésre, amire szerinte az elmúlt években számos példa volt: Csongrád, Heves vagy Fejér megye több városát és a fiatal soproni pártvezetést említette. (A soproni csapat fiatal vezetője Kránitz László, aki tizenhét évesen lépett be a szocialista pártba, országgyűlési képviselő, és mintaszerűen újította meg a városi szervezetet. Napunkon ő Gyurcsány ellenfele.) Kovács László egyébként a győri jelölésről úgy vélekedett: nem volt még példa arra, hogy egy hivatalban lévő miniszter helyi, városi vagy megyei pártszervezet élén elnöki tisztséget vállaljon. A két poszt az elfoglaltság és a földrajzi távolság miatt aligha látható el együtt. – Egy ilyen irányú váltás azért is érthetetlen lenne, mert a Győr megyei pártszervezet elnöke, Kun András épp azért mond le posztjáról, mert azt a győri alpolgármesteri tisztségével együtt nem tudja ellátni – jegyezte meg a pártelnök. Kovács László egyébként több olyan, a megyében élő fiatal szocialista politikust ismer, aki alkalmas lenne a megyei szervezet irányítására.
Szili Katalin nyilatkozatában, amelyet a Magyar Hírlapnak adott nemrégiben, közölte: a problémás megyéket végigjárják, s kiderítik, hogy az alulról jövő kezdeményezés nyomán, a megújulás érdekében alapszabályszerűen történtek-e a tisztújítások, avagy pusztán egy csoport hatalmi érdekeit szolgálták. – Ha ez utóbbiról van szó, az szerinte veszélyeztetheti a pártdemokráciát. Nem szeretném, ha az MSZP a nagytőke pártjává válna – jegyezte meg a politikus. A kongresszus, amely a szabályokat módosíthatja, még messze van. Szili addig is bízik a tagság bölcs ítéletében.
Gyurcsány Ferenc viszont úgy gondolja, hogy a miniszterek általában politikusok, ezért normális, ha párhuzamosan párttisztséget is viselnek.
A szocialista párt országosan érezhető megosztottságát is tükröző nyilatkozatok után térjünk vissza a szombati, győri megyei elnökválasztáshoz. A másfél órás tisztújítást követően tizenegy óra előtt sajtótájékoztatót tartottak. Egyébként ide egyes sajtóorgánumok képviselőit meg sem hívták, vagy érdeklődésükre azt közölték, hogy az esemény fél tizenkettőkor kezdődik.
– Gyurcsány Ferenc ifjúsági minisztert választotta az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei elnökévé a küldöttgyűlés – jelentette be Kun András, a szervezet korábbi vezetője a választást követő győri sajtótájékoztatón. Gyurcsány Ferenc 53, míg Kránitz László 31 szavazatot kapott. Más forrásból megtudtuk Gyurcsány Ferencet öt helyi szervezet – köztük a mosonmagyaróvári és a győri – támogatta, míg három város, Csorna, Sopron és Kapuvár a soproni Kránitz Lászlót látta volna szívesen a vezetői székben. A közgyűlés 84 fős tagságából 25-öt Győr, 13-at Mosonmagyaróvár, 20-at Sopron, 8-at Csorna és 6-ot Kapuvár delegált.
Számít a helyi sportelitre
„A megye városainak többségében baloldali vezetés, baloldali polgármester van, tegyük ezt a többséget megyei többséggé, az ország egyik legmodernebb megyéjében legyen egy modern, nyitott, bátor, büszke párt, és legyen egy ilyen megye” – mondta Gyurcsány Ferenc. A politikus kifejezte azon meggyőződését, hogy az átalakuló, modernizálódó MSZP megnyeri a 2006-os parlamenti választásokat. A politikus elmondta, hogy megkezdődött a párt átalakulása, azonban a modernizáció hosszabb időt vesz igényben. Egy nagy pártban, „a sok kis autonómia színes pártjában” a modernizáció nem zajlik le gyorsan, de a folyamat a következő hónapokban gyorsulni fog, és 2005 első felében eléri csúcspontját – fogalmazta meg Gyurcsány Ferenc. „A nagy hajó lassan fordul, de már fordul” – utalt az MSZP-re, közölve, hogy a pártnak nem elsősorban vezetésében, hanem politikai mondanivalójában kell átalakulnia. A megyei önkormányzatban ellenzékben lévő MSZP-frakció feladata megmutatni azt, hogy van más út, mint amilyet a jobboldal választ – mondta az új megyei elnök a helyi feladatokról. Az MSZP ennek az útnak a kimunkálásába, a programalkotó folyamatba bevonja a megye gazdasági, kulturális, sport- és igazgatási elitjét – közölte Gyurcsány Ferenc. Azt is megígérte, hogy heti rendszerességgel jelen lesz a megyében, és irányítja majd a párton belüli munkát.
A sajtótájékoztatót követően Gyurcsány Ferencet arról kérdeztük: megyei pártelnökként milyen határidőket szab magának, s befolyásolhatja-e a fiatalítást és a modernizálást.
A határidőket a választások szabják meg, s addig a politikába fog beleszólni, amely megnyitja a maga határait. Szerinte elsősorban nem a személyeket kell megváltoztatni, hanem a politikát, mert a megváltozott politika fogja megteremteni a maga személyes repütációját. Csacsiságnak vélte azt a feltételezést, hogy a megyei pártelnöki szerepköre azt a személyes célját szolgálná, hogy pártelnök vagy miniszterelnök-jelölt lehessen. Szerinte ez a munkáról szól, és arról, hogy a gondolataihoz, nézeteihez támogatókat találhat. A történet nem róla, hanem a politikai irányultságokról szól. Közölte: Medgyessy Péter miniszterelnöknek ebben a kérdésben nem kell hogy véleménye legyen, és ez így helyes.
A sajtótájékoztatón nem jelent meg Kovács László pártelnök által is dicsért, de a választáson alulmaradt Kránitz László. Kérdésemre elmondta, nem érez gombócot a torkában, nem dühös senkire sem, sőt a voksolás eredménye sem lepte meg. Mint mondta, ellentétben vele, akit mindenki ismer a térségben, Gyurcsány az elmúlt hetekben többször is ellátogatott a helyi szervezetekhez, hogy személyesen győzze meg a tagságot alkalmasságáról. Kránitz szerint a megújulást maguk is képesek lettek volna megoldani, azaz szerintük olyan politikus tudná megújítani az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei szervezetét, aki idejének nagy részét is ott tölti. Egy neve mellőzését kérő küldöttől például megtudtam, hogy üzenetértékűnek tartották például, hogy Gyurcsány Kapuvárra nem tudott elmenni, amikor a helyi testület arról vitatkozott, kit jelöljenek elnöknek, mert éppen Romániába utazott a futball EB-vel kapcsolatos tárgyalásokra.
Kránitz László elismerte: a párton belül sokan úgy vélekednek, hogy Gyurcsány Ferencnek politikai legitimitásához volt szüksége az elnöki posztra. Míg az MSZP szakmai működési szabályzata szerint egy megyei elnökválasztás előtt a helyi szervezetek és a jelölőbizottságok álláspontjainak kialakítása több hónapot vesz igénybe, Gyurcsány Ferenc felkérése és megválasztása között alig több mint két hét telt el – közölte Kránitz, mindezt azonban nem kívánta véleményezni.
A piacon, ahol Gyurcsány Ferenc megyei pártelnök-miniszter sietősen átvágott, láthatóan megakadt az emberekben a lélegzet is. Egy fehérneműalsón azt olvastam. „Hmm, ledarállak.”
Jelentem, a pártdarálás megkezdődött.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
