Renegade-koncepció – ezt a nevet kapta az az Amerikai Egyesült Államok által 2001. szeptember 11. után megfogalmazott elképzelés, amely a terrortámadással eltérített repülőgépekre kiadandó tűzparancsról szól. Az Észak-atlanti Közgyűlés által is megtárgyalt koncepció szerint egy olyan információs rendszert kell kiépíteni a NATO-ban, amely lehetővé teszi, hogy tájékoztassák egymást a fegyverként felhasznált repülők útvonaláról a tagországok. A gép elleni fellépést a NATO nemzeti hatáskörbe helyezi, de ehhez elvárja egy nemzeti döntéshozó személyének kijelölését, aki kiadja a tűzparancsot. Értesüléseink szerint a koncepció elveit Magyarország is elfogadta. A NATO szakmai csoportja bírálatként fogalmazta meg, hogy a Magyar Köztársaság még nem jelölte ki a megsemmisítési utasítást kiadó nemzeti döntéshozó személyét arra az esetre, ha a hazánk feletti NATO-légtérben atrocitás érne egy légi járművet.
A koncepcióról eddig nem sok információ látott napvilágot, de több európai ország már csatlakozott, például Nagy-Britannia, ahol a miniszterelnök adhat tűzparancsot, ha úgy ítéli meg, hogy a túszokat fel kell áldozni, mert a terrorcselekmény tömegek életét veszélyezteti.
Kovács Péter nemzetközi jogász úgy véli, hogy ha csatlakozunk az amerikai kezdeményezéshez, akkor nálunk is a miniszterelnök vagy az illetékesnek mondható Honvédelmi Minisztérium (HM), illetve a Belügyminisztérium vezetőjének kezébe adhatnák a döntést. A köztársasági elnök ugyanis csak minősített esetben (például rendkívüli állapot kihirdetésekor vagy háború idején) kapja meg a magyar hadsereg főparancsnoki irányítását és a honvédelmi tanács vezetését.
Kovács Péter tájékoztatása szerint eddig nem született ENSZ-keretek között a tűzparancs felelősségéről megegyezés, egy általános terrorizmusellenes egyezményen dolgozik a nemzetek szövetsége, de ez még várat magára.
A nemzeti döntéshozó személyének kijelöléséről Matyuc Péter, a HM kommunikációs főigazgatója lapunknak annyit mondott: a renegade-koncepcióhoz való csatlakozás technikai és jogi feltételeinek megteremtése után dönthet majd a kormány arról, hogy ki adhat tűzparancsot egy Magyarország légterében eltérített gépre.
Kolláth György jogi szakértő szerint is rendkívül nehéz összeegyeztetni a magyar jogszabályokkal a koncepciót.
Ehhez szerinte államközi, kormányszintű megegyezés kell, hiszen ha csak a NATO fogalmazza meg a szabályokat, az sértheti Magyarország szuverenitását. A magyar jogrendszer még adós annak kidolgozásával, hogy milyen lépéseket kell tenni tömegek veszélyeztetése esetén, tisztázatlan például, hogy ki viselje a felelősséget a vétlen áldozatok hozzátartozóival szemben – mondta el a szakértő.
Csurka Istvánnak mindenben túl korán volt igaza - az író-politikusra emlékeztek a Terror Háza Múzeumban