Kérvénygyár működött Zalalövőn

Már nyolc megyében – Zalában is – folyik a nyomozás az osztrák Megbékélési Alapítvány által folyósított romaholokauszt-kárpótlással kapcsolatban. Időközben az Országos Cigány Önkormányzatnál (OCÖ) is bizottság alakult a helyzet tisztázására, mivel roma vezetők érintettségéről is napvilágot láttak hírek. Kövesi Vilmos, az OCÖ elnökhelyettese lapunknak úgy nyilatkozott: nem ért egyet a bizottság megalakításával. Mint mondta, 2002 őszén az országban egyedül ő vállalta, hogy felvilágosítja és segíti a romákat, hogy pénzükhöz hozzájuthassanak. A zalalövői kisebbségi irodában és többek között az ő lakásában kérvények „tömkelegét” készítették el.

Már nem hat, hanem nyolc megyében, kilenc szervnél folyik a nyomozás az Osztrák Megbékélési Alap által folyósított romaholokauszt-kárpótlási ügyekben. A megyei kapitányságok az ORFK felügyeletével ugyan, ám továbbra is önállóan nyomoznak a csalás, valamint a sikkasztás gyanúját felvető esetekben. Mint korábban megírtuk: Tápiószecsőn egy roma férfi még az ősszel begyűjtötte az idős cigányok adatait és aláírásait, mondván, hogy a nekik járó kárpótlás ügyében eljár a Mazsök irodájánál. A romáknak az Osztrák Megbékélési Alapnál igényelhető összeg, a csaknem kétmillió forint töredékét, százezer forintot ígért fejenként, ám azt sem fizette ki. Tavaly ősztől az egész ország területéről érkeztek a hírek, hogy 50-100 ezer forintért toboroznak olyan romákat, akik jogosultak lehetnek a kárpótlásra.
Kövesi Vilmos, az OCÖ elnökhelyettese lapunknak elmondta: a szó pozitív értelmében valóban „érintett”, hiszen ő volt az, aki 2002 őszén a zalalövői kisebbségi iroda közreműködésével elvállalta, – egyedüliként az országban – segít a romáknak, hogy hozzájuthassanak a kárpótláshoz.
– Az Országos Cigány Önkormányzat Mi világunk című lapjában 2002 őszén jelent meg egy cikk, ami arról szólt: a holokauszt cigány áldozatai is jogosultak az Osztrák Megbékélési Alapítvány által folyósított kárpótlásra. Zala megyei vagyok, tudtam, hogy az osztrák határszélről rengeteg romát vittek el kényszermunkára annak idején osztrák területekre, aztán onnan tovább, koncentrációs táborokba. Gyerekkoromban sokat hallottam erről az öregektől. Fontosnak tartottam az embereket tájékoztatni, segíteni, hogy hozzájuthassanak a nekik járó pénzhez – elevenítette fel az előzményeket Kövesi Vilmos, az OCÖ elnökhelyettese. Nem tudta, hogy pontosan mit kell tenni, ezért megkereste az osztrák kárpótlási törvény hivatalos hazai végrehajtója, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) fővárosi irodáját, ahol az irodavezetővel, Vályi Györgygyel Kövesi személyesen tárgyalt. A Mazsöknél kaptak az igényléshez szükséges formanyomtatványt, és elmagyarázták, hogyan kell kitölteni. Tudvalevő – mondta az elnökhelyettes –, hogy sok idős, írástudatlan cigány ember már nem tud teljesen pontosan visszaemlékezni, hogy merre járt, hova hurcolták, nekik be kellett határolni az adott területeket, ahol annak idején rabszolgamunka folyt. Kövesi Vilmos szavai szerint ehhez – a Mazsök ajánlása alapján – Szita Szabolcs történész holokausztról írott könyvét használták segédanyagként.
– Ha valaki csak annyit tudott, hogy téglagyárban dolgozott, én nem tudtam kitalálni, hogy hol. A könyvben viszont le van írva, hogy mely településeken folyt ilyen munka – magyarázta el Kövesi Vilmos.
Kövesit felkérték, hogy amerre jár, terjessze a romák között a kárpótlási lehetőség hírét, és ő – mint leszögezte – ennek eleget is tett: a kisebbségi önkormányzati kampánykörútján, mindenütt az országban, elmondta a szükséges tudnivalókat. Az irodában azt is közölték vele, hogy a romák tájékoztatásának ügye átkerül a romaügyi hivatalhoz, ezért felkereste Teleki László államtitkárt és Berki Judit igazgató asszonyt, „akik biztatták, és örültek neki, hogy ez a folyamat elindul” – ők is arra kérték, hogy amerre jár, tájékoztassa a magyarországi cigányságot. Berki Judittól 2002 decemberében hivatalos papírt is kapott a felkérésről – állítja Kövesi Vilmos.
Szűkebb pátriájában, a zalalövői kisebbségi önkormányzatnál 2002 őszén indult a felvilágosító munka. A nyomtatványokat fénymásolóval sokszorosították, és továbbadták, az ország „bármelyik területére” – fogalmazott az elnökhelyettes. Elmondta: ő maga is továbbadta a lemásolt nyomtatványokat roma vezetőknek, személyeknek, hogy a saját településükön, ha van kárpótlásra jogosult személy, adják tovább. Úgy véli, igen eredményesen dolgoztak. A Mazsöknél eredetileg csak körülbelül 4000 igénylőre számítottak, s mára 8-10 ezer a kérvényezők száma – mondta magyarázatképpen.
A zalalövői kisebbségi önkormányzat nemcsak a nyomtatványokat biztosította, de segített is azok kitöltésében. Kövesi Vilmos elmondása szerint ezt a szolgálatot 2003 márciusáig az egész országban csak ők vállalták, hiába kérte más kisebbségi vezetők közreműködését, azok vonakodtak. A helyzet azután változott meg, hogy Ausztriában, egy kisebbségi konferencián az ottani vezető elmondta: igenis próbálják meg kiaknázni a lehetőséget, segítsék, tájékoztassák a magyarországi romákat a kárpótlásról, hiszen rengeteg pénz van erre a célra. Ezután az ország egész területéről sok önkormányzat kapcsolódott be a folyamatba.
Korábban megírtuk: a rendőrség Zala megyében is nyomoz az osztrák kárpótlással kapcsolatos, visszaélésgyanús ügyekben. Kérdésünkre, hogy a zalalövői irodában, a munka során értesültek-e a kárpótlással kapcsolatos, 2003-tól egyre szaporodó botrányokról, Kövesi Vilmos kifejtette: nincs és nem volt tudomása ilyesmiről, csak kósza híreket hallott. Ha romák vagy más személyek forgattak ki romákat, az szégyenteljes, visszataszító dolog, de ezt a rendőrségnek kell bebizonyítania, kiderítenie. Azt is nyomatékosította: a pletykákkal ellentétben a megítélt összeget kizárólag a kárpótolt vehette fel a bankon keresztül, személyi igazolvány, aláírás ellenében – ezt a Mazsöknél rögtön elmondták –, innentől kezdve nem érti, hogy mások, illetéktelenek hogyan juthattak volna hozzá az összeghez. Nem érti azt sem, hogy mi alapján történtek bűncselekmények, ha az osztrák alapítvány megítélte a jogosult személynek a kárpótlást. Éppen ezért nem ért egyet azzal sem, hogy az OCÖ nemrégiben háromtagú bizottságot állított fel az osztrák kárpótlással kapcsolatos visszaélések tisztázása érdekében. Kolompár Orbán elnök erről egy napilapnak azt nyilatkozta: a bizottságra azért volt szükség, mert olyan hírek láttak napvilágot, hogy magas beosztású roma politikusok is érintettek lehetnek.
Kövesi elmondta: ők 2002 októbere és 2003 márciusa között „tömkelegével” készítették a papírokat, Zala és Vas megye minden tájáról érkeztek a romák, az osztrák kárpótlás híre futótűzként terjedt. „Nem voltunk erre felkészülve, és nem is tudtuk úgy végigvinni, ahogy kellett volna, mert nehéz volt” – mondta. Kövesi szerint ideje lenne, hogy az esetleges viszszaélésekről végre bizonyítékokkal állnának már elő, és nem csak riogatnák az embereket. Felháborítónak tartja azt is, hogy az osztrák alapítvány döntése szerint a még feldolgozatlan kérvényeket – amelyek száma több ezer – a Mazsök megerősítésre visszaküldi a kérvényezőnek, ami egyenlő a kifizetések felfüggesztésével. Mint elmondta, jogászi vélemények szerint a kérvényezőket erre nem lehet kötelezni. Kövesi hangsúlyozta: a kárpótlási folyamat során mind a Mazsök, mind a romaügyi hivatal, mind pedig Teleki László államtitkár felelőssége felvethető, többek között abban, hogy nem volt megfelelő a tájékoztatás, nem értesítették a romákat a lehetőségről. „Vissza lehet ellenőrizni: 2003 februárjától, márciusától lettek az internetre a tájékoztató anyagok feltéve” – jelentette ki Kövesi Vilmos. Teleki László államtitkár Kövesi kritikájára annyit mondott: az osztrák alapítvánnyal a Mazsök volt kapcsolatban, velük pedig a romaügyi hivatal tárgyalt. Minden információt, amit tőlük kaptak, örömmel feltettek az internetre, de ezenkívül más lehetőségük nem is volt.
A kárpótlási akció egyébként 2000 februárjában indult, és 2002 októberében hosszabbították meg egy évvel, éppen azért, mert kevés volt a jelentkező, az ország nem használta fel a rendelkezésre álló keretet. A Roma Sajtóközpont 2002. október 31-i tudósításában azt közölte: az elmúlt évben 1590 kérvényt hagyott jóvá és fizetett ki az osztrák alapítvány, a Magyarországon élő kárpótoltak között addig csak mintegy száz roma volt. Fónagy János, a Fidesz országgyűlési képviselője, az Osztrák Megbékélési Alap kuratóriumának tagja a Roma Sajtóközpontnak elmondta, hogy körülbelül hatezer zsidó és roma áldozat igénylésére számítottak, a kevés roma jelentkező miatt felvették a kapcsolatot Teleki László romaügyi államtitkárral is, hogy minél nagyobb körben tudják elérni azokat, akik jogosultak lehetnek a kárpótlásra. Az igénylések benyújtási határidejét többek között ezért is hosszabbították meg 2003. szeptember 27-ig – derül ki a cikkből. Mint ismert, a dátumot később december 31-re módosították, mert még mindig viszonylag kevés volt a jelentkező. Fónagy János lapunknak elmondta: az adatok nem támasztják alá, hogy elégtelen lett volna a cigányság tájékoztatása, mivel most úgy látszik, a jelentkezők körülbelül fele roma. Hozzátette azt is: hazánkban 4000 körüli a kárpótoltak száma, és ez kiugróan magas a különféle magyarországi kárpótlási akciók történetében. A Mazsöknél nem kívánták kommentálni Kövesi szavait, Suchman Tamást, a kuratórium elnökét lapzártánkig nem tudtuk elérni.