A Földközi-tenger medencéjének békéjét, stabilitását és demokráciáját, tágabb értelemben pedig a Közel- és Közép-Kelet modernizálását is szolgáló transzatlanti kezdeményezést javasolt szombaton Münchenben a német külügyminiszter, erős kételyeit hangoztatva a NATO esetleges iraki szerepvállalásával kapcsolatban. „A német kormány nem fog akadályt gördíteni a konszenzus útjába, akkor sem, ha nem küld csapatokat Irakba. Ám a kudarc kockázatát, az esetleg nagyon komoly, a szövetség számára adott körülmények között végzetes következményeket feltétlenül meg kell fontolni” – jelentette ki a 40. müncheni biztonságpolitikai konferencia megnyitóján Fischer.
Fischer beszédében aláhúzta, hogy a regionális és a globális biztonságot érő legnagyobb fenyegetés epicentruma a Közel- és Közép-Keleten található, s e mögött a térség modernizálási válsága rejlik. A külügyminiszter transzatlanti kezdeményezése arra épül, hogy az Európai Unió és a NATO már rendelkezik együttműködési struktúrákkal. Ezekre épülne rá a NATO és EU „közös földközi-tengeri folyamata”, amelynek lenne katonai-politikai, gazdasági, jogi-kulturális és civil társadalmi aspektusa. Jaap de Hoop Scheffer, a NATO új főtitkára ugyanakkor arra panaszkodott, hogy a szövetség „telepíthető erők jelentős hiányában” szenved, s amennyiben a hiányt nem orvosolják, „hamarosan elérjük azt a pontot, amikor politikai hatókörünk meghaladja majd a katonait”.
Kovács a biztonságról
Nincs biztonság Európában Afrika vagy a Közel-Kelet biztonsága nélkül, s ez fordítva is igaz: a különböző földrészek, régiók, országok politikusainak egyaránt felelősséget kell érezniük a biztonságért globális értelemben – hangsúlyozta Kovács László a Szocialista Internacionálé (SI) tanácsának madridi ülésén, szombaton. A kétnapos tanácskozás első napján a Magyar Szocialista Párt elnöke, aki egyben a Szocialista Internacionálé alelnöke is, kiemelte, hogy a biztonság csakis globális lehet, egyetlen térség, egyetlen ország sem szigetelheti el magát. (MTI)
