Az RMDSZ a legutóbbi közvélemény-kutatások adatai szerint a román parlamentbe való bejutáshoz szükséges ötszázalékos küszöb alá csúszott. A romániai magyar párt leginkább a magyarok által többségben lakott székely megyékben vesztett sokat népszerűségéből, ami részint a helyi alacsony életszínvonallal, részint néhány meghatározó RMDSZ-es politikus gazdasági tevékenységét övező híresztelésekkel, leginkább azonban a magyar népesség politikai elégedetlenségével függ össze. Mindehhez hozzájárul, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség fokozatosan szakít a jelenlegi román ellenzékkel, és az Iliescu–Nastase páros által vezetett Román Szociáldemokrata Párttal, a kommunista utódpárttal működik együtt, állapítja meg az elemzés.
Ebben a környezetben – veti fel – újabb kihívást jelent Markó Béla pártelnök számára, hogy Romániában a vártnál jóval szervezettebben, nagyobb társadalmi és sajtóvisszhangtól övezve civil szervezetként megalakult az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, mely leginkább az RMDSZ-szel szembeforduló magyar értelmiségieket fogja össze, és az európai példákon alapuló kisebbségi autonómiamodellek elérését tűzi ki célul a magyar kisebbség számára. Bár az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nem párt, ösztönzőleg hat egy alternatív magyar politikai erő megalakítására, amely idén nyáron a többségében magyarok lakta Székelyföldön nem teljesen esélytelenül tudna elindulni az önkormányzati választásokon, akár az RMDSZ-szel szemben is.
Markó Béla tanulmányában meglepő új elem a Budapest Analyses szerint az a felhívás, mely szerint a magyar elitnek ismét hinnie kellene a magyarság szülőföldön maradásának esélyében. Ezzel kapcsolatban az elemzőközpont tanulmánya megjegyzi, hogy a Magyarországon ismét felerősödött – elsősorban a rendszerváltás előtt szocializálódott kormányzati apparátusban – az a felfogás, hogy a magyar kisebbség léte csak problémák forrása, így azokkal érdemben törődni nem érdemes. Szintén új a magyar belpolitikában – teszik hozzá –, hogy a jobboldali értelmiség egy része anélkül kezdett kampányba a határon túli magyarok kettős állampolgárságáért, hogy ennek demográfiai–társadalmi–politikai hatását bárki elemezte volna. Egyre több közgazdász véli úgy, hogy a Magyarország uniós csatlakozása után hatványozottan felmerülő munkaerőhiányt határon túli magyarokkal kellene pótolni, amit elősegítene a kettős állampolgárság. Mindez azonban könnyen járhat azzal – hívja fel a figyelmet a Budapest Analyses elemzése –, hogy Magyarország ugyanúgy „kiszívja” a magyar kisebbséget Erdélyből és a többi szomszédos országból, ahogyan ezt Németország tette a II. világháború végétől napjainkig. Vagyis a kettős állampolgárság általános követelése és a szülőföldön történő megmaradásban való hit jelenleg logikusan és világosan nem egyeztethető össze.
A Markó-tanulmány másik új eleme az elemzőközpont írása szerint, hogy az RMDSZ elnöke először zárkózik el nyíltan az autonómiatörekvések elől. Teszi ezt arra hivatkozva, hogy jelenleg a megvalósítást elérhetetlennek tartja. Ez az érvelés – mutat rá az elemzés – várhatóan politikai muníciót fog adni romániai magyar politikai ellenfeleinek, akik viszont hivatkozhatnak számos európai példára, egyre több nemzetközi dokumentumra, így az ET 1334-es ajánlására (Gross-jelentés), valamint az Európa Tanács készülő autonómia chartájára, vagy a magyar–jugoszláv kisebbségvédelmi egyezményre (mely tartalmazza a kisebbségi autonómiát), de akár az Európai Unió készülő alkotmányára is, amely megemlíti a kisebbségi jogokat.
Markó Béla tanulmányának legkevésbé hiteles és megalapozott pontja a Budapest Analyses szerint az, amely egységre hívja fel a magyarokat. Az elmúlt másfél évben ugyanis – áll az elemzésben – az elnök kiszorította a párt testületeiből valamennyi politikai ellenfelét, az 1989-es temesvári „forradalmat” kirobbantó Tőkés László református püspöktől a konzervatív–liberális ideológiát követő, korábban az RMDSZ-en belüli Reform Tömörülés Platform politikusain át a kritikát megfogalmazó liberális politikusokig. Az RMDSZ elnökét és politikai vezetőségét olyan vádak is érik, hogy megtiltják beosztottjaiknak és a párt tagjainak a nekik nem tetsző rendezvényeken való részvételt, vagy megpróbálják megakadályozni a másként gondolkodó erdélyi magyar politikusok szerepléseit a médiában.
Az egységre szóló felhívás hiteltelenségét erősítik azok a hírek is – mutat rá a cikk –, melyek szerint Romániában az RMDSZ támogatásával úgy akarják megváltoztatni a választási törvényt, hogy az önkormányzati és a parlamenti választásokon csak azok a kisebbségi szervezetek indulhassanak, melyek most is a parlamentben vannak, vagy amelyeknek taglétszáma eléri az adott kisebbség számának legalább 15 százalékát (!), ami egy ottani magyar párt esetében több mint 200 ezer tagot jelent. Ha ez a terv megvalósul, akkor – mint azt a Budapest Analyses elemzése leszögezi – a jövőben a romániai magyar szervezetek legitimitását többé nem az általános választásokon elért eredmények biztosítanák, aminek antidemokratikus jellege egyedülálló lenne Európában. (Az európai demokratikus jogállamokban egy-egy nagy párt taglétszáma a népesség 0,5–1 százalékát fedi le.) A törvénytervezet – nem kevésbé antidemokratikus módon – abban az esetben is lehetővé teszi az indulást az önkormányzati választásokon, ha egy szervezet 25 ezer aláírást szed össze, azonban ezt minimum 15 megyéből, megyénként minimum 300 ajánlással kell megtenni.
Magyarországon a tanulmánynyal Markó Béla leginkább az ellenzékben lévő jobbközép Fideszt próbálja megszólítani, véli a Budapest Analyses. Ennek legfőbb oka szerinte az, hogy az RMDSZ által készített közvélemény-kutatások nyilvánosságra nem hozott adatai szerint a Fidesznek – és különösen elnökének, Orbán Viktor volt miniszterelnöknek – elsöprő a népszerűsége az erdélyi magyarok körében. Ugyanakkor a Markót támogató – és Magyarországon Medgyessy miniszterelnökhöz kötődő üzleti körökkel szoros kapcsolatot ápoló – erdélyi magyar üzletemberek nyomására az RMDSZ aktívan beavatkozik a magyar belpolitikába, és kommunikációja a jelenlegi magyar ellenzékkel megszűnt. Az elemzés felveti, hogy az RMDSZ kínos helyzetbe került a kereszténydemokrata pártokat tömörítő Európai Néppártban is, melynek mind a Fidesz, mind az RMDSZ tagja. Itt ugyanis megütközést keltett, hogy éppen az RMDSZ kongresszusán írta alá a Magyar Szocialista Párt és a Román Szociáldemokrata Párt a Szocialista Internacionálét is érintő együttműködési megállapodását.
Az RMDSZ helyzete a cikk szerint azért is kényes, mert van működő ellenpélda. Szlovákiában a magyar párton belüli politikai véleménykülönbség kérdését sikerült megoldani. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) az ideológiai nézetkülönbségek ellenére minden meghatározó politikusát vezető testületeiben tartja. A szlovákiai magyarok politikai és érdekvédelmi szervezete köztudottan ügyel arra, hogy jó viszonyt alakítson ki a mindenkori magyar kormánynyal, és folyamatos párbeszédet tart fenn a magyarországi ellenzékkel is.
Markó Béla tanulmányának rövid távon aligha lesz hatása, vonja le a következtetést a Budapest Analyses elemzése. Az erdélyi magyarság a nyári önkormányzati választásokon – ha csak adminisztratív módon, például új választójogi törvénnyel meg nem akadályozzák – megosztottan, több politikai szervezettel fog elindulni. Az, hogy ezt követően ismét helyreáll-e a romániai magyarság politikai-szervezeti egysége a parlamenti választás idejére – ami biztosabbá tenné a magyar kisebbség képviseletét a román parlamentben –, leginkább az RMDSZ és a pártelnök politikájától függ majd.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
