Kinek van pénze környezetvédelemre?

A dél-rábaközi Beled nagyközségben zárt építési törmeléklerakót létesített az önkormányzat, hogy a helyiek ne a határban rakják le a sittet. Ha semmit nem tettek volna, jobban jártak volna, most ugyanis környezetvédelmi felülvizsgálatot és intézkedési tervet kell készíttetniük, ami milliós kiadás, pénzük azonban nincs rá. Gondjukkal nincsenek egyedül a térségben. Mint kiderült, sok önkormányzat nem is pályázott az igényelhető forrásokra.

Hátrányos helyzetű települések a nyugati végeken is akadnak. Közéjük tartozik a dél-rábaközi Beled, ahol a rendszerváltozás után tönkrement a mezőgazdaság, és egyre-másra zártak be a privatizált üzemek. Az önkormányzat napi gondokkal küzd.
– Az óvoda vízvezetékrendszere tönkrement, a sportcsarnok falán szintén folyik a víz. A felújításra éppen elég lenne az a három és fél millió forint, amit most – úgy látszik – kénytelenek leszünk fölösleges tervek elkészíttetésére meg környezetvédelmi bírságra kidobni az ablakon – panaszolja Beled polgármester asszonya, Tompáné Balogh Mária.
A háromezer lelkes település több mint hatvanmillió forintos hiánnyal küszködik, önhibáján kívül hátrányos helyzetű, minden fillérnek megvan a helye. Nem beszélve arról, hogy az uniós pályázatokon való részvételhez is pénz kell: Beled egy háromszázmillió forintos felújítási programra pályázna, a tervdokumentáció ára és a várható bírság éppen kiteszi a kötelező önrész összegét.
– Úgy látszik, a jelenlegi szabályozás azokat a településeket bünteti, amelyek megpróbálnak tenni valamit, mégpedig önerejükből, a rendezettebb, tisztább környezetért. Ha nem csináltunk volna semmit, most fizetni sem kellene… – mondja legyintve.
Szavaiból kiderül, az egész ügy azzal kezdődött, hogy a település vezetése megelégelte a határban egyre szaporodó illegális szemétlerakatokat. Még az előző kormány támogatásával modern hulladékudvar épült, ahová a helyiek beszállíthatják mindazt, amit a kukások nem visznek el, ami nem fér a szeméttároló edényekbe, majd külön helyet jelöltek ki az építési törmeléknek is. A község határában egy felhagyott bányagödröt kerítettek körbe, és felfogadtak egy alkalmazottat, aki napi nyolc órában fogadta a környékbeli építkezésekről származó sittet, és ellenőrizte, hogy csak az kerülhessen a lerakóba. Gál László jegyző szerint több szempontból is ésszerűtlen, amit a településtől elvárnak:
– A tervek szerint, miután a gödör megtelt, megtörtént volna a rekultiváció. Parkosítottuk volna a területet. Ám kiderült, hogy az előírások szerint környezetvédelmi felülvizsgálatot és intézkedési tervet kell csináltatnunk. Pontosan ugyanazt az eljárást követelik meg, mintha kommunális szemetet tartalmazó lerakóról lenne szó, nem pedig építési törmelékről. Miután megkaptuk a környezetvédelmi szakhatóság erre vonatkozó értesítését, árajánlatot kértünk egy szakcégtől. Mellbevágó volt az összeg: két és fél millió forintot kértek – magyarázza Beled jegyzője, aki szerint azért is felesleges pénzkidobás a tervek elkészíttetése, mert a község bekapcsolódott egy regionális hulladékgazdálkodási programba, így nemsokára átfogó, hosszú távú terv készül, amelynek része a sittlerakó ügye is. Ráadásul a terv elkészítése formálisan semmiféle konkrét intézkedés megtételére sem kötelezné az önkormányzatot, a helyhatóság pedig e tervek nélkül is – önszántából – elvégzi a szükséges tereprendezést a lerakó bezárása után.
A tervek elkészítése ügyében felkért környezetgazdálkodási cég árajánlatából kitűnik, hogy az előírt vizsgálat része a felszíni és a felszín alatti vizek fúrásos mintavételezéssel történő analízise, a lerakó hatásának vizsgálata a levegő- és a zajszenynyezés szempontjából, a hulladék összetételének megállapítása. Mindez csaknem kétmillió forint plusz áfa, amiből a mintavétel és a laborvizsgálatok nettó 750 ezer forintot tesznek ki. Holott az elhagyott bányagödörbe nem ismeretlen összetételű kommunális hulladékot, hanem építési törmeléket hordtak – ellenőrzés mellett.
– Meg voltunk döbbenve, hogy menynyibe kerül ez az ésszerűtlen intézkedés. Levélben kerestük meg a szakminisztert, Persányi Miklóst, állásfoglalásért, segítségért. Megírtuk, hogy községünk semmiképpen nem tudja kifizetni a vizsgálat és tervkészítés költségeit, ehhez a központi költségvetés nem biztosít pénzt, így napi feladataink ellátása kerül veszélybe. Kértük, tekintsen el a jogszabály alkalmazásától. Javasoltuk, hogy a jogszabályt mielőbb módosítsák, mivel az nem tesz különbséget az építési törmelék és a kommunális hulladéklerakók között, és ez nemcsak nálunk, de más településeken is problémákat okozhat. Egy hónap múlva érkezett meg a tárca udvarias, ám elutasító válasza – közölte a jegyző.
A minisztérium felhívta a figyelmet: a hulladéklerakók teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatának törvényi kötelezettsége az uniós jogharmonizáció része. Végrehajtása alól nem tudnak felmentést adni, az mindenki számára kötelező. Mindazonáltal – írják – a tárca igyekszik támogatást adni az önkormányzatoknak a rájuk háruló környezetvédelmi feladatok ellátásához, ehhez azonban csak a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat forrásai állnak rendelkezésre. Ám megígérték azt is: a központi költségvetés tervezése és tárgyalása során is arra törekszenek, hogy az önkormányzatoknak biztosítsák a „megfelelő nagyságú pénzügyi forrást” környezetvédelmi kötelezettségeik ellátásához.
Gerencsér Tivadar, az illetékes Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója úgy véli, túl heves volt a beledi önkormányzat reakciója, a kétségbeesést néhány kérdéssel meg lehetett volna előzni. Az igazgató elmondta: területükön jó néhány település jár hasonló cipőben, mint Beled, nincs forrás a környezetvédelmi kötelezettségek ellátására sem. Tapasztalatai szerint azonban a legtöbb településről kiderül, hogy nem is pályáztak semmiféle, erre a célra adható támogatásra. Pedig a felügyelőség minden év elején tart tájékoztatót a lehetőségekről, a települések kötelezettségeiről, de a résztvevők alig negyede fogadja meg a tanácsaikat. Mindenesetre a hulladékgazdálkodási törvényt végre kell hajtani, s ebben partner a felügyelet. Bár volna lehetősége bírságot is kiróni – hiszen Beled nem tett eleget törvényi kötelezettségének, és nem is fellebbezett – ám nem volt szó ilyesmiről. Mint mondta, Beled számára például – a törvényi lehetőségeket kihasználva – december 31-ével új határidőt jelöl ki a környezetvédelmi hatóság, így a településnek lehetősége lesz pályázni a költségekre. Emellett egy egyszerűbb eljárást írnak elő az építésitörmelék-lerakó környezetvédelmi felülvizsgálatára, ami olcsóbb. Ám ha az eredmények szerint mégis fennáll a szennyezés lehetősége, el kell végezni az átfogó vizsgálatot. Gerencsér Tivadar elmondta: a beledi önkormányzatnak írott levelében konzultációra invitálja a polgármester asszonyt. A találkozó nemrégiben létrejött, így nem kell bírságot fizetnie az önkormányzatnak, és pályázati lehetőségük is lesz a környezetvédelmi felülvizsgálat és intézkedési terv elkészítésére, amelynek árfolyama 1–6 millió forint között mozog.