Hazánk támogatja az Európai Bizottság III. kohéziós jelentésében foglaltakat, a 2007–2013 közötti időszak közösségi kohéziós politika kereteit – mondta Szaló Péter. A Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnöke hozzátette: Magyarország látszólag érdektelen a közösség költségvetésének növelésében, ám hosszabb távon mégis támogatja az Európai Bizottság azon javaslatát, amely meghaladja a hat legfejlettebb ország elképzelését. Azok ugyanis nem hajlandók a megtermelt javaik egy százalékánál többet befizetni a közösségi kasszába. Az elnök aláhúzta, befizetéseink maximum a GNI 1,14 százalékát teszik majd ki, míg a lehívható pénzek a GDP 4 százalékát érhetik el. Az összeg jelentősen több lesz, mint a 2004–2006 közötti, illetve az előcsatlakozási alapból lehívható keretösszeg. A fejletlenebb régiók felzárkóztatására fordítanák a kohéziós költségvetés 78 százalékát. A kohéziós büdzsé 18 százalékát szánják a regionális versenyképesség és a foglalkoztatottság növelésére, négy százalékát pedig a térségi együttműködés támogatására.
Heil Péter, az NFH elnökhelyettese kiemelte, hogy március végéig megjelennek a 2004 és 2006 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti fejlesztési terv pályázatai. A jelenlegi tagok, köztük a nettó befizetők és az újonnan csatlakozók érdekei nem mindig azonosak, ezért a közeljövőben komoly lobbizás várható saját álláspontjuk elfogadtatása érdekében.
Úgy „Lakitelek táján”















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!