Részint azért nem kerül állami kézbe az M5-ös autópálya, mert a kormány programjában nem szerepelnek államosítások, másrészt az Alföldi Koncessziós Autópálya (AKA) Rt. százszázalékos tulajdonrészének megvételére nem áll rendelkezésre kellő forrás – tájékoztatta az Országgyűlés gazdasági bizottságának tegnapi ülésén a honatyákat Gaál Gyula, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára. Elmondása szerint a tárgyalásokon végig napirenden volt a kivásárlás, ami 475 millió euróba – egy euró 263 forint – került volna; ennek az összegnek az egyösszegű kifizetése a költségvetés jelenlegi helyzetében nem lehetséges. Az AKA Rt.-nek hitelező bankok nem járulnának hozzá kivásárlás esetén, hogy a 205 millió eurós adósság fennmaradjon. Ugyanakkor az autópálya-társaság francia és német többségi tulajdonosai sem támogatták, hogy teljes kivásárlás nélkül az állam szerezzen többségi tulajdont. Gaál elmondta: a szerződés megkötésével a 40 százalékos részesedés 82 millió euróba kerül, abban az esetben, ha 2006–2009 között az állam megvásárolja a fennmaradó részvénycsomagot, további 125 millió eurót, illetve a 14 százalékos évenkénti belső megtérülési többletet fizeti ki. Az AKA nem részesül a matricák bevételéből, ellentétben igen jelentős – évenként 15-20 milliárd forint – úgynevezett rendelkezésre állási díjat kap az államtól az M5-ös üzemeltetésére, továbbépítésére, illetve az ehhez szükséges és a meglévő hitelek törlesztéséhez. Elmondta továbbá, hogy a Postabank Rt. eladásából származó bevételből az államháztartás hiányát finanszírozzák, ennyivel kevesebb hitelt kell ugyanis felvenni. A TriGránit ajánlatát, ami tizenkét százalékos belső megtérülést tartalmazott, azért nem fogadták el, mert a modell egyrészt kötvénykibocsátáson alapult, másrészt felmerült annak a kockázata, hogy egy évet csúszhat az új szakasz építése.
Fónagy János országgyűlési képviselő az ellenzék részéről közölte: a 40 százalékos tulajdonnal az állam továbbra sem tudja megfelelően képviselni érdekeit. Nagy hiba volt a kormány részéről – mondta Fónagy –, hogy hozzájárult az elmúlt évben az AKA kedvezőbb hitelfelvételéhez; az M1-es autópálya ügyét azért sikerült rendezni, mert az Orbán-kormány nem tett ilyen engedményeket. Információink szerint az AKA Rt.-t továbbra is az EBRD, a CIB Bank Rt., egy német és egy portugál pénzintézet alkotta konzorcium finanszírozza, és 20 százalékos részesedést vállal a Magyar Fejlesztési Bank Rt.
Sztráda 2,5 milliárdért
Nem tolakodtak a nemzetközi bankok, hogy hiteleket nyújtsanak a Bors–Brassó autópálya építésére, ezért a román kormány „belenyúlt” az egészségügyi, az igazságügyi és az oktatási tárca büdzséjébe, megkurtítva azok forrásait – írja az egyik legnagyobb román lap, az Adevarul. Hét minisztériumtól összesen több mint 32 ezer milliárd lejt vontak el, s vezényeltek át az útépítéssel foglalkozó minisztériumhoz. Mint kiderült, az amerikai Eximbank kivételével egy nemzetközi bank sem volt hajlandó hitelt nyújtani a projekthez. A minisztériumoktól elvont, hozzávetőleg 82,2 millió euró lesz az első részlet, amit az útépítő amerikai Bechtel cégnek – mely a szóban forgó, 451 kilométeres autópálya építését 2,5 milliárd euróért építi – fog majd átutalni a román kormány. A lap felhívja a figyelmet arra, hogy éppen az igazságügyi minisztérium működésével kapcsolatban kapta a legnagyobb kritikát Románia az Európai Uniótól. Kormányzati források ugyanakkor fenntartják véleményüket, hogy nem lehetett volna más forrásból megoldani a problémát; az említett amerikai bankon kívül más hitelintézet nem volt hajlandó finanszírozni a projektet. (D. Z.)
