Számos, a nyilvánosság által jórészt ismert adatot vonultatott fel a rendőrség tegnap, amelyeket a móri, nyolc halálos áldozatot követelő bankrablás két gyanúsítottja, Kaiser Ede és Hajdú László ellen kívánnak felhasználni. A sajtótájékoztatón részt vett a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója, Hetesy Zsolt vezérőrnagy is, aki kiemelte a bűnügyben a rendőrséggel való szoros együttműködést.
A nyomozás vezetője, Zsombok György alezredes ismertette az ügy részleteit. A bűnözőpáros fokozatosan, évek alatt jutott el az erőszakosabbnál erőszakosabb elkövetési módokig. A rendőrségnek birtokában van olyan adat, amely szerint a két gyanúsított eleve a bankban tartózkodók likvidálására készült. Igaz, ezt nem tudták egyértelműen bizonyítani.
Az alezredes megjegyezte: az biztos, hogy a tettesek több, fegyvereikbe való tárral léptek be a bankfiókba, s összesen negyvenöt lövés dördült el.
Kaiserről az alezredes elmondta: Hajdú Lászlóval alig tizenhét évesen görögországi ékszerüzleteket fosztogattak együtt. Eleinte betöréses lopásokkal pénzváltókból és ékszerüzletekből vitték el az értékeket. Ám Kaiser később macerásnak tartotta a betöréseket, és javasolta társainak, hogy fegyverrel követeljék az alkalmazottaktól a pénzt. Emiatt több bűntársuk kiszállt a csapatból. A csepeli férfinek 2000-ben móri barátnője lett, s rendszeresen járt a később kirabolt bankfiók közelében lévő lakásukba. A lány édesapját rá akarta venni, hogy figyelje a bankba pénzt szállító kocsikat. Kijelentette: kirabolják az egyiket, s közben „mindenkit kinyírnak pár perc alatt”. A móri támadás előtt Kaisernek tetemes adóssága volt. Egyik ismerősének elmondta: hamarosan megoldódnak a gondjai, de „ahhoz valakinek meg kell halnia”. Tanúvallomások szerint Kaiser több ismerősének is felajánlotta a móri bankrablásban való részvétel lehetőségét. Illetve, ha éppen bűncselekményt terveztek, Kaiser mindig felvetette a móri bankfiók kirablását, mint lehetséges alternatívát.
Kasiernek két pisztolya, Hajdúnak pedig két Skorpió gépfegyvere volt. Egyet-egyet meg is találtak a rendőrök a barátaiknál, de egyiket sem a móri bűncselekmény elkövetésekor használták. Az Erste Bankban rögzített lőpornyomokat viszont meglelték Hajdú lefoglalt kesztyűjén és hátizsákján.
Zsombok György a 2002. május 9-i eseményeket felidézve elmondta: 12 óra 4 perckor hatolt be a két tettes a bankba. A biztonsági őr éppen a kinti kertet gondozta, de a két férfi megjelenését látva azonnal a helyiségbe indult. Kaiser és Hajdú az előtérben már elővették a fegyvereket, fekete festékkel lefújták a kamerákat. Az őr, Sz. Cs. mindezt látta, s megpróbálta a riasztót működésbe hozni, de Kasier és Hajdú egyaránt tüzet nyitott rá. Ezek után Kaiser a bankfiók bejáratát őrizte, Hajdú pedig szisztematikusan agyonlőtte a bent lévőket, s a pénz után kutatott. A harmincmillió forintot rejtő páncélszekrény kulcsát nem találta meg, ezért a kézi pénztár 7,3 millió forintját vette magához. Körülbelül 12 óra 25 perckor távoztak a helyszínről. Hajdú László csaknem öt éven át szolgált a francia idegenlégióban – fejtette ki Zsombok György. A nyomozók szerint tipikus légiós módszer az, ahogyan Hajdú a mészárlás után a bank kommunikációs rendszerét megsemmisítette. Az is a férfi ellen szól, hogy a negyvenöt lövésből mindössze három tévesztett célt, tehát gyakorlott fegyverhasználó végzett a nyolc emberrel. Hajdút a felismertetési eljárásokon nem választották ki, ellentétben Kaiser Edével, akire négyen is úgy emlékeztek, mint aki a bankfiók ajtajában állva, műszaki okokra hivatkozva elküldte őket onnan. A rendőrök közvetlen bizonyítékként használják fel Hajdú László ellen azt a lehallgatási anyagot is, amely a zárkatársával folytatott beszélgetést tartalmazza. A felvételek szerint Hajdú azért kezdett lövöldözni, mert az alkalmazottak működésbe akarták hozni a riasztót.
Zsombok György közölte: Kaiser esetében még tart az iratismertetés, de utána – néhány hét múlva – vádemelési javaslattal átadják az iratokat az ügyészségnek.
origo.hu
Magyar Péter eltűnt, nem jelent meg a meghirdetett programján
