Münteferingben bízik az SPD

A válság nem Schröderre vezethető vissza, hanem a szociáldemokrata ideológiára és annak gondnokaira, akik vonakodnak attól, hogy megérkezzenek a XXI. századba – hangzott a külföldi sajtóvisszhangok egyik legtalálóbb megállapítása, miután a német kancellár február elején lemondott elnöki tisztjéről az SPD élén, és a párt vezetését átadta Franz Münteferingnek, aki a 2004-es esztendő választási sorozatának első állomásán, vasárnap Hamburgban megkaphatja az első jelzést arra, hogy sikerül-e személyes vonzerejével megfékeznie az SPD-t a lejtőn.

Stefan Lázár
2004. 02. 27. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kockázattal telített feladatot vállalt magára az „elvtársak” új generálisa. A nagy múltú, de egyre inkább elbátortalanodott párt ugyanis történelmi válaszúthoz érkezett: vagy hajlandó magára vállalni a jelen problémáinak fájdalmakkal járó megoldását, vagy kitart az SPD hagyományos szelleme mellett, és annak jegyében gátat vet a kancellár által favorizált reformtörekvéseknek.
A március végére tervezett soron kívüli SPD-kongresszus klasszikus pártkatonát nevez majd ki hivatalosan is az elvtársak főnökének. Müntefering – azt követően, hogy huszonhat esztendős fejjel elkötelezte magát a szociáldemokráciának – hosszú utat tett meg a politikai karrier göröngyös útján, az osztályharc képviselőjeként, szakszervezeti funkcionáriusként, az apró vesztfáliai Sundern városi tanácsának tagjaként, majd a tartományi szervezet vezetőjeként. A tagság körében élvezett népszerűsége ezekre a gyökerekre nyúlik vissza. Szívesen kérkedik kispolgári-katolikus származásával, szerénységével, tősgyökeres beállítottságával. A befolyásos Frankfurter Allgemeine Zeitung így jellemezte: kézműves, pártpedagógus, húzza a kocsit, de egyben hajcsár is. Elévülhetetlen érdemeket szerzett az 1998-as parlamenti választás előkészítésében, független és hatékony kortesközpontot hívott életre, megtalálta az utat a kancellárjelölt imázsának maximális kialakításához, és tizenhat éves kereszténydemokrata fölény után hatalomra segítette a szociáldemokratákat és Gerhard Schrödert. A kormányfő miniszteri megbízatással honorálta teljesítményét a közlekedés- és építésügyi tárca élén.
A kabinetben eltöltött ideje nem tartott sokáig: a pártérdekek visszaterelték előbb az SPD főtitkári, majd a parlamenti frakció elnöki tisztébe. E feladatait már a pártideológia és a hatalomgyakorlás közötti hídverés szolgálatában végezte. Jelszava: szép és jó dolog az idealizmus, a politika viszont szervezés dolga. Az akkor még kettős feladatot (a pártelnökit és a kancellárit) ellátó Schröderrel szemben megőrizte karrierjének legfontosabb tőkéjét: a szavahihetőséget. Az SPD-bázis egyöntetűen vallja, Müntefering beszéli a tagság nyelvét és élvezi annak bizalmát.
Müntefering kiáll a kormány szorgalmazta reformagenda mellett, ennek terheit azonban el akarja fogadtatnia a kétségektől gyötört bázissal is – ez azonban kiszámíthatatlan bűvészmutatvány.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.