Bemutatták a szomorú jubileum alkalmából Kocsis Tibor Új Eldorádó című filmjét is. A vetítést követő beszélgetés során megtudhattuk tőle, 2002-ben jutott el Verespatakra, ahol Európa legnagyobb aranykészletét készülnek feltárni. A beruházó kanadai cég százszor nagyobb ülepítőmedencét tervez építeni az arany kinyeréséhez használt ciánlúgos szennyvizének, mint amilyen a Tisza katasztrófáját okozta. Négy falu lakosságának, mintegy kétezer embernek kellene elhagynia otthonát, földjét, a templomokat, a temetőket. A falvakat körülölelő hegyeket – tizenöt év alatt naponta húsz tonna dinamittal – gyakorlatilag eltüntetnék. A ma mesébe illő völgyek holdbéli tájjá változnának.
A Rosia Montana Gold Corporation a házak egy részét már felvásárolta. Verespatak és a környező falvak lakosságának jelentősebb része nem akarja elhagyni szülőföldjét. A római katolikus egyház példáját követve a román ortodoxok is úgy döntöttek, nem adják el ingatlanaikat. A környezetvédők szerint felháborító, hogy az érintetlen természeti állapotú Szarvas-pataki völgyben a beruházó egy 180 méter magas gát mögött 800 hektáros zagytavat alakítana ki, amelybe a bányászat melléktermékeként képződő ciános iszapot felhalmozná. Bármiféle baleset következményeként a kiszabaduló ciántartalmú zagy az Aranyos és a Maros folyókon keresztül a Tiszába jutva Magyarország számára is komoly környezeti katasztrófát idézne elő, amely méreteiben jelentősen meghaladhatja a négy évvel ezelőtti, nagybányai eredetű ciánszennyezést.
Optimizmusra ad okot, hogy a beruházás megakadályozására, és a várható drámai környezeti hatások megelőzésére nemzetközi civil együttműködés jött létre. A minap tartott szegedi fórum résztvevői örömmel fogadták a hírt, miszerint a Védegylet, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Csemete Egyesület levélben fordult a NATO illetékes szerveihez. Felszólították az észak-atlanti szervezetet, vizsgálja meg a tervezett beruházás környezeti kockázatait és minden rendelkezésre álló eszközt használjon fel annak érdekében, hogy leállítsa a tervezett beruházást. Felhívják a figyelmet a beruházás környezeti és ebből fakadó biztonságpolitikai kockázataira, valamint rámutatnak arra, hogy az aranybánya tervezett megnyitása ellentétes a NATO által a környezetbiztonság témakörében kezdeményezett programokkal.
A levél aláírói azért fordultak a katonai szervezethez, mert a NATO-n belül 1969 óta külön szervezeti egység foglalkozik a nem hagyományos biztonságpolitikai kockázatokkal. Jávor Béla elmondta, azt kívánják elérni, hogy a katonai szövetség tegye egyértelművé: Románia euroatlanti integrációja csak abban az esetben képzelhető el, ha az ország teljesíti az európai környezetvédelmi normákat.
Gallé László professzor, a Szegedi Tudományegyetem ökológiai tanszékének vezetője is rendkívül veszélyesnek tartja a Verespatakon tervezett beruházást. Lapunknak elmondta: semmilyen garanciát nem lát arra, hogy ne kelljen ismét újabb ökológiai katasztrófával szembesülni. A négy évvel ezelőtt bekövetkezett tragédiát követően a szaktekintélyeknek egyöntetűen az volt a véleményük, hogy felbecsülhetetlen károk keletkeztek azokban a folyókban, ahol levonult a ciánnal szennyezett víz, de azt senki nem tudhatja, mennyi időt vesz igénybe a helyreállítás.
Az, hogy ismét halak úszkálnak a Tiszában, még nem jelenti azt, visszaállt az eredeti állapot. A jelenleginél sokkal nagyobb felelősséggel kellene gondolkodni a folyók sorsáról – mondta Gallé professzor.
origo.hu
Pride, Ukrajna, Brüsszel – Orbán Viktor-interjú a TV2-n – élőben az Origón!
