Elölről oroszlán, hátulról kutya – mondja a népnyelv az egyik legősibb magyar állatfajta méltóságteljes tartásáról.
A szürkemarha, amely egy másik mondás szerint az „… elejével szépen fog tért, hátuljával jól szekundál”, olyan hungaricum, amely egyedülálló Európában azzal a tulajdonságával, hogy nem kapja el a kergemarhakórt, és húsából a legízletesebb ételek készíthetők. A régi magyar állatfajták tehát nemcsak esztétikai értéket képeznek, hanem a bennük rejlő génvagyon gazdasági jelentőséggel is bír. A magyar állattenyésztési törvényben védelmet kapott az őshonosnak mondott fajták fenntartása, de ezeken túl számos olyan, hosszú idő óta tenyésztett fajta él hazánk területén, amelyek a nemzeti kultúra részét képezik.
Ezért gondolta úgy Simicskó István fideszes képviselő, hogy határozati javaslatot fogalmaz meg arról, az Országgyűlés nyilvánítsa nemzeti kinccsé a régi magyar állatfajtákat.
A képviselő szakértőkkel egyeztetett előterjesztésében kilenc kutyafajta (a kuvasz, a komondor, a puli, a pumi, a mudi, a rövidszőrű, illetve a drótszőrű magyar vizsla és az erdélyi kopó) mellett nyolc ló- és tyúkfajta, négyféle magyar juh, huszonöt féle galamb, a magyar bivaly, a magyar szürkemarha és a magyar tarka, a mangalicafajok, a magyar kecske, a magyar óriás- nyúl, a fodros tollú magyar lúd, a magyar pulyka- és pontyfélék is szerepelnek. A képviselő javaslata szerint ezeknek az állatoknak a tenyésztését karolná fel az állam, nemzeti kinccsé nyilvánítva őket, összefogásra buzdítva a civil szervezeteket a magánszemélyekkel. Az előterjesztést megtárgyalta és támogatta a parlament mezőgazdasági és környezetvédelmi bizottsága is, így látszólag megszületett egy olyan javaslat, amely elfogadásában teljes volt a konszenzus a kormánypártok és az ellenzék között, a kérdés mégsem kerülhetett a honatyák elé. Az előterjesztést, tavaly április 11-i benyújtása óta az Országgyűlés 12 alkalommal tűzte napirendjére, de azt a kormánytöbbség mindig elvetette.
Simicskó István szerint miközben a szocialista kormányzat állandóan az árkok betemetésének szándékáról, a nemzeti minimum kialakításáról, az ellenzék mindent elutasító magatartásáról beszél, ennek az országgyűlési javaslatnak a sorsa bizonyítja, hogy az általuk is támadhatatlan előterjesztés csak azért nem jut előre, mert fideszes kezdeményezésről van szó.
Orosz Sándor, a környezetvédelmi bizottság szocialista alelnöke – aki a mezőgazdasági bizottság tagja is – lapunkkal csak annyit közölt: az ellenzék konszenzusra törekvő magatartásának hiányában a legjobb ügyek is el tudnak vérezni, hiszen a napirendre tűzés a demokráciában az értelmes egyeztetések kikényszerítésének eszköze. Megjegyezte: tudomása szerint a magyar kutyafajták támogatását az előző kormányzat vonta meg.
Információink szerint történtek kísérletek arra, hogy Simicskó István kezdeményezését egy kormánypárti képviselővel közös javaslatként nyújtsák be, ebben az esetben könnyebben napirendre kerülhet az előterjesztés. Egyébként a közeljövőben nem várható, hogy nemzeti kincseink állami védelmet kapnak.
origo.hu
Újabb botrányos pénzügyek derültek ki Magyar Péter testvéréről - videó
