Pogányok üdve

K Ö N Y V E S H Á Z

2004. 02. 07. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Liptay Lothar műve elsősorban teológusoknak vagy buzgó vallásgyakorló laikusoknak ajánlható: bibliaismeret és teológiai szakszótár nélkül hamar belefárad az ember. A keresztyénség viszonya más vallásokhoz című kötet néhány teológiai koncepció érdekes gyűjteménye, amelynek végén a szerző kifejti, hogy majd a történelmi fejlődés megoldja a helyzetet. A megoldandó helyzet pedig nem más, mint hogy útban vagyunk egy planetáris civilizáció felé, miközben a keresztyénség missziót és vallásközi dialógust folytat számos nehézség közepette. Feszül az emberben néhány őskérdés, de ezeket igen cirkalmasan kikerüli a szerző; bár a téma tárgyalása során feladata volna, nem ad megnyugtató választ arra, minek végez a keresztyénség missziót, ha úgyis üdvözülnek a pogányok. Hamar kiderül: Liptay a liberális, posztmodern teológia (ilyen is van) őszinte híve és zászlóvivője. Már a bevezetőben leszögezi, hogy Jézus zsidó volt, ezért csak a zsidó hagyomány keretein belül gondolkozhatott. Az a teológiai szemlélet viszont, amely erre épül – bármennyire transzcendens érzékenységet sejtet is a szóhasználata –, horizontális és korlátozott marad. És akkor már a szó eredeti ételmében nem teológia.
Ha ugyanis a Jézus Krisztusban megjelenő lehetőséget – tehát Krisztus tanítását, illetve a Krisztusról szóló evangéliumi tanítást – eleve úgy szemléljük, mint emberi (véges és relatív elemektől meghatározott) dolgot: „Jézus zsidó volt”, ezzel megkérdőjelezzük (ez a szerző kifejezett szándéka) a keresztyénség exkluzivitását, vagyis azt az állítást, amely szerint az üdvösség csak azoké, akik hisznek Krisztusban. Dialógus ide vagy oda, ez az evangélium lényege, s a teológiai liberalizmus ezt igyekszik kiküszöbölni a zökkenőmentes párbeszéd érdekében. A posztmodern teológiai szemlélet nem tekinti tévedhetetlen és egységes isteni kinyilatkoztatásnak a Bibliát, csupán egy szövegnek, amelyben – hasonlóan más vallások szent szövegeihez – a történelmileg meghatározott olvasási folyamatban valamiféle istennyomokra bukkanhatunk. A probléma az, hogy az effajta dekódoláshoz mindig külső szempontokat kell alapul venni, amelyek – persze hogy – szubjektívek. Ezért e folyamat vitatható, relatív, illetve helyi érdekű isten megtalálásához vezet. Aki valószínűleg sok mindenre felhasználható, csak éppen nem azonos a Biblia Szentháromságistenével, akiről a hittanórán azt tanultuk: mindenütt jelen levő, kezdet és vég nélküli és mindenható, egyszóval abszolút és objektív – ami a gondolkodó elmére kevéssé, történelmi-kulturális szituációkra pedig még annyira sem igaz.
Mindezt nem a recenzens állítja, hanem az a biblikus, evangéliumi, ha tetszik: konzervatív teológia, amelyet például a reformátorok képviseltek. Ezt a teológiát a protestáns egyházakban ma is tömegek tartják autentikusnak, és tekintik a misszió mozgatórugójának – az Apostolok cselekedetei szerint a miszszió kifejezetten a más vallásúak megtérítésére irányul! A recenzióíró csak azt fájlalja, hogy a protestáns szerző a reformátori teológiát gyakorlatilag kihagyta felsorolásából. Szálljon vele vitába, mondja rá, hogy intoleráns és fundamentalista, de kihagyni egy ilyen témájú könyvből – az az igazi intolerancia.
Az úgynevezett összehasonlító vallástudománynak meg az a hátulütője, hogy mindig valamilyen világnézeti előfeltevésből indul ki – s az információkat mindig e szerint válogatja és tálalja. E modern diszciplína állatorvosi lova volt Helmut von Glasenapp hihetetlenül népszerű műve, az Öt világvallás, amely gyanúsan kedves buzgalommal tárgyalta a buddhizmust, de a kereszténységet a sztereotip és megrendítően analfabéta ellenérveken és ellentmondás-elméleteken keresztül ábrázolta. Michael Keene Világvallások című könyve ehhez képest kész felüdülés. A kézbe simuló kis kötet tizenegy vallást – hinduizmust, judaizmust, buddhizmust, kereszténységet, iszlámot, szikh vallást, konfucianizmust, taoizmust, zoroasztrizmust, sintoizmust és bahaizmust – mutat be tárgyszerűen, jól áttekinthetően és sok jó képpel. E könyv miatt senkinek sincs oka megsértődni: elfogulatlan és igen érdekes, szinte csevegő hangnemben közli a vallások tanítására, történetére, terjedésére és szociokulturális hatásaira vonatkozó legfontosabb ismereteket.
(Liptay Lothar: A keresztyénség viszonya más vallásokhoz. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2003. Ára: 2300 forint. Michael Keene: Világvallások. Magyar Könyvklub, Budapest, 2003. Ára: 2500 forint)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.