Pogányok üdve

K Ö N Y V E S H Á Z

Liptay Lothar műve elsősorban teológusoknak vagy buzgó vallásgyakorló laikusoknak ajánlható: bibliaismeret és teológiai szakszótár nélkül hamar belefárad az ember. A keresztyénség viszonya más vallásokhoz című kötet néhány teológiai koncepció érdekes gyűjteménye, amelynek végén a szerző kifejti, hogy majd a történelmi fejlődés megoldja a helyzetet. A megoldandó helyzet pedig nem más, mint hogy útban vagyunk egy planetáris civilizáció felé, miközben a keresztyénség missziót és vallásközi dialógust folytat számos nehézség közepette. Feszül az emberben néhány őskérdés, de ezeket igen cirkalmasan kikerüli a szerző; bár a téma tárgyalása során feladata volna, nem ad megnyugtató választ arra, minek végez a keresztyénség missziót, ha úgyis üdvözülnek a pogányok. Hamar kiderül: Liptay a liberális, posztmodern teológia (ilyen is van) őszinte híve és zászlóvivője. Már a bevezetőben leszögezi, hogy Jézus zsidó volt, ezért csak a zsidó hagyomány keretein belül gondolkozhatott. Az a teológiai szemlélet viszont, amely erre épül – bármennyire transzcendens érzékenységet sejtet is a szóhasználata –, horizontális és korlátozott marad. És akkor már a szó eredeti ételmében nem teológia.
Ha ugyanis a Jézus Krisztusban megjelenő lehetőséget – tehát Krisztus tanítását, illetve a Krisztusról szóló evangéliumi tanítást – eleve úgy szemléljük, mint emberi (véges és relatív elemektől meghatározott) dolgot: „Jézus zsidó volt”, ezzel megkérdőjelezzük (ez a szerző kifejezett szándéka) a keresztyénség exkluzivitását, vagyis azt az állítást, amely szerint az üdvösség csak azoké, akik hisznek Krisztusban. Dialógus ide vagy oda, ez az evangélium lényege, s a teológiai liberalizmus ezt igyekszik kiküszöbölni a zökkenőmentes párbeszéd érdekében. A posztmodern teológiai szemlélet nem tekinti tévedhetetlen és egységes isteni kinyilatkoztatásnak a Bibliát, csupán egy szövegnek, amelyben – hasonlóan más vallások szent szövegeihez – a történelmileg meghatározott olvasási folyamatban valamiféle istennyomokra bukkanhatunk. A probléma az, hogy az effajta dekódoláshoz mindig külső szempontokat kell alapul venni, amelyek – persze hogy – szubjektívek. Ezért e folyamat vitatható, relatív, illetve helyi érdekű isten megtalálásához vezet. Aki valószínűleg sok mindenre felhasználható, csak éppen nem azonos a Biblia Szentháromságistenével, akiről a hittanórán azt tanultuk: mindenütt jelen levő, kezdet és vég nélküli és mindenható, egyszóval abszolút és objektív – ami a gondolkodó elmére kevéssé, történelmi-kulturális szituációkra pedig még annyira sem igaz.
Mindezt nem a recenzens állítja, hanem az a biblikus, evangéliumi, ha tetszik: konzervatív teológia, amelyet például a reformátorok képviseltek. Ezt a teológiát a protestáns egyházakban ma is tömegek tartják autentikusnak, és tekintik a misszió mozgatórugójának – az Apostolok cselekedetei szerint a miszszió kifejezetten a más vallásúak megtérítésére irányul! A recenzióíró csak azt fájlalja, hogy a protestáns szerző a reformátori teológiát gyakorlatilag kihagyta felsorolásából. Szálljon vele vitába, mondja rá, hogy intoleráns és fundamentalista, de kihagyni egy ilyen témájú könyvből – az az igazi intolerancia.
Az úgynevezett összehasonlító vallástudománynak meg az a hátulütője, hogy mindig valamilyen világnézeti előfeltevésből indul ki – s az információkat mindig e szerint válogatja és tálalja. E modern diszciplína állatorvosi lova volt Helmut von Glasenapp hihetetlenül népszerű műve, az Öt világvallás, amely gyanúsan kedves buzgalommal tárgyalta a buddhizmust, de a kereszténységet a sztereotip és megrendítően analfabéta ellenérveken és ellentmondás-elméleteken keresztül ábrázolta. Michael Keene Világvallások című könyve ehhez képest kész felüdülés. A kézbe simuló kis kötet tizenegy vallást – hinduizmust, judaizmust, buddhizmust, kereszténységet, iszlámot, szikh vallást, konfucianizmust, taoizmust, zoroasztrizmust, sintoizmust és bahaizmust – mutat be tárgyszerűen, jól áttekinthetően és sok jó képpel. E könyv miatt senkinek sincs oka megsértődni: elfogulatlan és igen érdekes, szinte csevegő hangnemben közli a vallások tanítására, történetére, terjedésére és szociokulturális hatásaira vonatkozó legfontosabb ismereteket.
(Liptay Lothar: A keresztyénség viszonya más vallásokhoz. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2003. Ára: 2300 forint. Michael Keene: Világvallások. Magyar Könyvklub, Budapest, 2003. Ára: 2500 forint)