Mint arról korábban beszámoltunk (MN, 2003. december 22, illetve 2004. január 29.), a Hungexpo vásárszervező céget – egy tavaly nyáron meghozott tulajdonosi döntés értelmében – úgynevezett tőkeemeléses privatizációs eljárás keretében magánosítják úgy, hogy a pályázatot megnyerő befektető tőkét emel a Hungexpo cégében, és ezzel 51 százalékos tulajdonossá válik. A vásárváros kiállítócsarnokait pedig a 49 százalékban kisebbségi tulajdonossá váló Hungexpo Rt.-től bérli. Vagyis a verseny fontos alapelemei a tőkeemelésre szánt összeg nagysága, a felajánlott bérleti díj az ingatlanokra és az üzleti terv, amely kimutatja például azt is, hogy a kisebbségi állami tulajdonos milyen nyereségre tehet szert a befektető nyereséges tevékenységéből adódóan. Az sem elhanyagolható szempont ilyen versenyben, hogy a magyar kiállítások szervezését milyen szakmai referenciákkal, illetve milyen tőkeerővel rendelkező cégre bízza a privatizációt lefolytató állami cég, tekintettel az üzleti kockázatokra.
A Magyar Nemzet korábbi információi szerint Barabás János, a Hungexpo Rt. vezérigazgatója már tavaly előrehaladott tárgyalásokat folytatott Mark Shashouaval „vegyes tulajdonlású vállalat” alapításáról. A Hungexpo vásárszervező cége tőkeemeléses privatizációs tenderének határideje január 15-én járt le. A három „érvényes” pályázó között van Shashoua egyik cége is, amellyel kapcsolatban elterjedt a hír vásárpiaci szakmai körökben, hogy ez a cég lesz a pályázat nyertese, ezért állítólag több szakmai befektető távolmaradt a tendertől. Ezt támasztotta alá az a korábban, dokumentummal alátámasztott értesülésünk is, amely nem kevesebbet bizonyított, mint hogy a vásárszervezéshez szorosan kapcsolódó internetszolgáltatás külön- megállapodási kereteiről már tavaly szóbeli egyezséget kötött Barabás és Shashoua.
A Hungexpo vezérigazgatója nem cáfolta a Magyar Nemzet birtokába került dokumentummásolat tényeit, ám állította: ez a szerződés nem teljesült. E megállapodás egyébként lehetőséget teremtett az Expomedianak, hogy a Hungexpo Rt.-t gazdaságilag mélyrehatóan átvilágíthassa a privatizációs pályázat benyújtásának határnapjáig. A Hungexpo Vásár és Reklám Rt. tavaly ősszel kiírt pályázati felhívásával a Budapesti Vásárközpont fejlesztésére keres tőkeerős szakmai befektetőt. Értesüléseink szerint a – további versengésből a múlt héten kizárt – francia pályázó volt a legtőkeerősebb cég, 2002-ben a saját tőkéje 27 milliárd forintnak felelt meg, szemben a második fordulóba jutott Expomedia 5 milliárd forintos saját tőkenagyságával. A magyar konzorcium mögött is jelentős tőke – 23 milliárd forint – áll. A három pályázó közül az első körben kiejtett francia szakmai befektetőcég volt a legeredményesebb is a 2002-es gazdasági évben, eredménye elérte a 2,65 milliárd forintot, míg a magyar pályázó nyeresége 1,3 milliárd forintot tett ki. Ezzel a szemben a favorizált londoni székhelyű Expomedia 600 millió forintnyi veszteséget könyvelhetett el.
Információink szerint az Expomedia alaposan elszámolta magát a pályázati anyaga szerint a privatizált cég költségtervében és az erre alapozott finanszírozási tervezetében is. Úgy tudjuk, hogy a hibás árbevételi tervek korrekciója után, az Expomedia üzleti terveinek adatai szerint a Hungexpo vásárcége három év alatt összesen 6 milliárd forint veszteséget halmozna fel. Vagyis, az általa privatizált cég évekig képtelen lenne osztalékot fizetni, de még a bérleti díjat sem tudná kifizetni már az első évben sem.
A magyar konzorcium ezzel szemben 2005-től 730 millió forintról 2018-ig 1,04 milliárd forintra emelné az államnak megfizetendő bérleti díjat, míg a kizárt francia pályázó 2005-től 670 millió forintról 1,67 milliárdra emelte volna az árenda díját.
A bemutatott szakmai referenciákat illetően is kérdéses, vajon miért nem a francia befektető jutott tovább az Expomedia helyett. Ugyanis, míg az Expomedia által bemutatott 111 kiállítás közül saját bevallásuk szerint is csupán 10 saját kiállítás felelt meg a pályázati követelményeknek, ám ezeket sem tudják auditált adatokkal alátámasztani. Az Expomedia nem tagja a szakmai szervezeteknek, sőt arra is akad példa, hogy a hatalmukba került egyik vásárcéget (a katowiceit) kiléptették a lengyel szakmai szervezetekből.
Meglepő ugyanakkor, hogy a francia pályázó referenciaként bemutatott kiállításait nem támasztotta alá auditált adatokkal, összevont kerekített adatokat közöltek, amely gyanút ébresztett a pályázat értékelőiben. A magyar konzorcium e tekintetben magasan a legjobb referenciát mutatta fel. A társaság összesen 378 – európai norma szerint hitelesített – auditált kiállítást tudhat maga mögött, ezek közül 60 kiállítás felel meg a pályázati kiírás követelményeinek.
Ráadásul kiderült, az Expomedia referenciái csupán ingatlanüzemeltetési tapasztalatokat igazolnak, ugyanis az Expomedia nem szervezett még egyetlen kiállítást sem. Vagyis, híján van a rendezvényszervezési tapasztalatoknak. Magyarán: aligha nevezhető szakmai befektetőnek, szemben a francia céggel és a Magyar Kiállításszervező Konzorciummal.
De ha az ingatlanüzemeltetési tapasztalatoknak adtak volna prioritást a pályázat bírálói, akkor sem a franciákat kellett volna kiejteni, hiszen a GL events összesen 312 ezer négyzetméter kiállítási célú ingatlant üzemeltet, szemben az Expomedia 30 ezer négyzetméterével. E tekintetben is a magyarok a nyerők, ők 372 ezer négyzetméter kiállítási célú ingatlan üzemeltetéséről tudtak számot adni Kelet-Közép-Európában.
Vélhetően a vállalt tőkeemelés nagysága miatt jutott tovább a versenyben az Expomedia és a magyar konzorcium. Összességében mindketten kétmilliárd forinttal emelnék meg a Hungexpo vásárszervező cégének a tőkéjét, szemben a franciák 1,76 milliárd forintos ajánlatával.
Tovább árnyalják az ajánlatok közötti különbséget a pályázók által felajánlott biztosítékok. Az Expomedia azt „ígéri”, hogy a privatizációról kötendő szindikátusi szerződés aláírásakor – vagyis, ha már eldőlt, hogy ők nyertek – ad garanciát a fizetésre.
E cég felajánlott 2,5 milliárd forintos hitelt is, ám ezt úgy kell érteni, hogy ebből 2 milliárd a tőkeemlésre fordított összeg. A maradék 500 milliót tagi kölcsön címén folyósítanák, erre is csupán a szindikátusi szerződés aláírásakor hajlandók bankgaranciát adni.
Érdekesség, hogy az Expomedia nagyvonalúan felajánlja, hogy nem vesz ki jövedelmet (sem osztalékot, sem szolgáltatási díjat) a privatizált vásárszervező cégből mindaddig, amíg a kisebbségi állami tulajdonos, vagyis a Hungexpo jövedelmét nem termelte meg. Ugyanakkor igényt tart az általa hozott új kiállítások menedzselési jutalékára. Csakhogy az osztalékra – a magyar résztulajdonost megillető osztalékelsőbbségének jogán – amúgy sem tarthatna igényt az állami tulajdonos kifizetése előtt, nem beszélve arról, hogy a korábban ismertetett durva számszaki tévedés „kijavítása” után nemhogy osztalékfizetésre, de még a bérleti díjra sem futná az Expomedia többségi tulajdonba adott vásárszervező cégnek.
A francia pályázó bankgaranciája a BNP Paribastól származik, és körülbelül úgy szól, hogy „a bank kész megfontolni bármilyen GL eventstől származó hitelkérelmet”. Erre mondják mifelénk, hogy „nesze semmi, fogd meg jól”. Hasonló banki ajánlattal rendelkezik a francia szakmai befektető a Credit Lyoonnais Banktól, ők készek megvizsgálni 2,5 milliárd forintos hitel nyújtásának lehetőségét.
A Magyar Kiállításszervező Konzorcium ajánlatát e tekintetben is lehetetlen immár felülmúlni, nekik letéti igazolásuk van a CIB Banktól 1,5 milliárd állampapír e pályázati célból való lekötésére, ami csak tőkeemelésre fordítható, a papírokat letevők immár nem is rendelkezhetnek a 1,5 milliárdos értékpapírcsomag fölött. Ezen túl a vállalt kétmilliárdos tőkeemeléshez szükséges 500 millió forintról is CIB-banki igazolást csatoltak, egy, a bank által kibocsátott 1,2 milliárd forintos kötelező érvényű hitelígérvényről, a tőkeemelési célra lehívható félmilliárdos összegről. Sőt a magyar pályázó 2 milliárd többlethitel nyújtására vállalkozik, vagyis összesen 4,7 milliárd forinttal finanszíroznák üzleti tervüket.
Ezzel szemben áll versenyben az az Expomedia-ajánlat, amely a hitelfelvételéhez a Hungexpo G épületét jelzálogba adná, és ehhez a Hungexpo Rt. hozzájárulását igényli.
Az Expomedia KPMG által auditált 2002. gazdasági évről szóló mérlege szerint a cég konszolidált forgalma hétmillió euró volt, míg konszolidált éves vesztesége elérte a 2,4 millió eurót. A 2003. évi első féléves adatok szerint négymillió eurós forgalom mellett a cég még mindig veszteséges, összesen 1,3 millió euró volt az „eredmény” mínuszban.
***
Kérdések a privatizációs pályázatot kiíró Hungexpo Rt.-ben az állami tulajdonost képviselő ÁPV Rt. kommunikációs igazgatójához: „Kérem szíveskedjék megerősíteni vagy cáfolni, hogy a múlt héten a Hungexpo vásárszervező cég privatizációs pályázatára jelentkező három pályázó közül a francia GL céget kizárták a további versenyből! Kérem szíveskedjék megerősíteni vagy cáfolni, hogy a Magyar Kiállításszervező Konzorcium mellett versenyben maradó Expomedia pályázati anyagáról a bírálatba bevont szakértő cég lesújtó szakvéleményt adott! Kérem szíveskedjék tájékoztatni arról, hogy az Expomedia kinek az engedélyével »módosíthatta« a pályázat benyújtási határideje után számszakilag elhibázott pályázati anyagát!”
Az ÁPV Rt. válasza: „A pályázat kiírója a Hungexpo Rt., és nem az ÁPV Rt. A pályázat eredményéről a Hungexpo közgyűlése fog határozatot hozni. Az ÁPV Rt. mint többségi tulajdonos figyelembe fogja venni a Hungexpo Rt. előterjesztését, melyben a társaság ismertetni fogja a beérkezett ajánlatokat, és javaslatot fog tenni a Hungexpo Rt.-nél működő értékelőbizottság értékelése alapján a pályázat eredményére. A pályázati eljárás következő szakaszában a két legjobb ajánlattévővel a közeljövőben kerül sor tárgyalásokra.”
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
