Sokasodó kérdések Irak körül

Megtagadták volna a hadba vonulást a brit hadsereg főparancsnokai az iraki fegyveres beavatkozás előtt, ha nem született volna a háború törvényességét kimondó jogi szakvélemény. Brit sajtóértesülések szerint az angol főügyész ezért az utolsó pillanatban megváltoztatta korábban nem teljesen egyértelmű jogi tanácsát. A The Observer úgy értesült, hogy Sir Michael Boyce tengernagy, a brit hadsereg akkori vezérkari főnöke a háború előtt szóban és írásban is a fegyveres fellépés törvényességének tisztázását követelte Tony Blair kormányfőtől. A lap szerint tavaly márciusban a már Kuvaitban állomásozó expedíciós brit hadsereg hadszíntéri főparancsnokai közölték: a háború addig nem kezdődhet el, amíg nem kapnak megnyugtató biztosítékokat arra, hogy sem őket, sem katonáikat nem fogják a beavatkozás után háborús bűncselekmény címén felelősségre vonni.
Mind a The Observer, mind a The Independent on Sunday azt írta, hogy Lord Goldsmith angol– wallesi főügyész, akinek az utolsó szót kellett kimondania a háború törvényességének ügyében, a nyomás alatt az utolsó pillanatban átírta a kormánynak erről adott hivatalos szakvéleményét. Lord Goldsmith még két héttel a háború előtt is ingadozott abban a kérdésben, hogy újabb ENSZ-határozat nélkül van-e jogi alapja a hadba vonulásnak. A katonai akció előestéjén benyújtott és vázlatosan akkor nyilvánosságra is hozott végleges szakvéleményében azonban már az állt: a fegyveres beavatkozáshoz a korábbi biztonsági tanácsi határozatok is elégséges jogi alapot teremtenek. A The Observer úgy tudja, hogy a főügyész tavaly januárban aggályait fejezte ki Tony Blairnek az új BT-határozat nélküli fegyveres beavatkozás törvényességéről.