Sokba kerül a szabványok magyarítása

Oldalanként 25 ezer forintért fordítja le a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) az 5700 oldalas, szokványos A4-es ívből álló uniós szabványokat. A hazai vállalkozók számára legfontosabbnak ítélt kétszáz rendelkezés átültetésére több mint 147 millió forintot költött a gazdasági tárca.

Lapunknak nyilatkozó mérnökök irreálisan magasnak nevezték a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) által az MSZT részére szabványok fordításáért átutalt összeget. Különösen annak ismeretében, hogy korábban számos ágazati érdekképviselet öszszefogott a szabványok magyar nyelvre való átültetéséért, s az önerőből végrehajtott magyarítást hitelesítették, majd megküldték a szabványügyi testületnek – ingyen.

Az Európai Unióban mintegy 16 ezer szabvány van érvényben, de számuk folyamatosan, évente mintegy 1500–1800-zal nő. Átvételüket Magyarország már 2001-ben vállalta, ám az angol, francia és német nyelven megfogalmazott szövegeket nem kötelező lefordítani. Az MSZT él is ezzel a lehetőséggel, és csupán azokat a passzusokat ülteti magyarra, amelyek iránt nagy az érdeklődés, és a fordítást valaki finanszírozza. Ebből adódóan napjainkban az uniós szabványok mintegy hetven százaléka csupán angolul olvasható, a magyarul elérhetetlen előírások betartásában érintett cégek pedig – a szöveg nehézségére való tekintettel – többnyire kénytelenek fordítóirodát megbízni.
A Magyar Nemzet által felkeresett fordítóirodák mindegyike soknak tartotta az MSZT által elköltött 25 ezer forintos fordítási díjat, bár a szakemberek hangsúlyozták, hogy az árat jelentősen befolyásolja a szöveg nehézsége, az egy oldalon lévő karakterek száma és a munkavégzés határideje. A legköltségesebb verzió esetén, vagyis bonyolult, sűrűn gépelt szöveg gyors lefordításakor sem becsülték azonban tízezer forintnál drágábbnak az oldalankénti díjat, de normál paraméterek mellett 6–7 ezer forintra taksálták a munkát.
Pongrácz Henriette, az MSZT sajtótitkára lapunknak elmondta: egy szabvány átvétele nemcsak fordításból, hanem számos más fázisból áll. Egyebek mellett át kell esnie a közmegegyezésen is. Továbbá a szabványt fizikai valóságában is meg kell jelentetni, aminek költségvonzata van. Az MSZT nem érdekelt haszonszerzésben, hiszen nonprofit szervezetként működik.
Beck Lajos, az MSZT főosztályvezetője hozzátette: az ár reális, amit a minisztériumok is elfogadtak. Ő is utalt arra, hogy a szövegnek összesen tizenhat munkafázison kell átesnie. A munka első részletével július 30-ig, a másodikkal október 31-ig kell elkészülniük.