Szűkmarkú EU-büdzsé

A májusi bővítés után több mint tíz százalékkal csökken az egy főre jutó átlagos GDP az Európai Unióban, miközben a hátrányos térségek száma a mai 48-ról 67-re nő. A gondot az okozza, hogy az unió 2007 és 2013 közötti költségvetési időszakának kohéziós alapelvei szerint kevés pénz jut a felzárkóztatásra – derül ki nyugati kutatóintézetek felméréseiből.

Bár a gazdasági növekedés gyorsítása és a fenntartható fejlődés jegyében fogalmazta meg a következő költségvetési időszak kohéziós politikájának alapelveit a múlt héten az Európai Bizottság, az amerikai Cato intézet, továbbá az OECD szerint elképesztően kevés forrás jut majd a közép-európai országok felzárkóztatására.
Utóbbi szervezet kutatói úgy vélekednek: Magyarországnak, ha gazdasága 2 százalékkal gyorsabban bővül, mint az unióé, 35 évre van szüksége, hogy elérje a nyugati közösség átlagát. Jelenleg viszont az EU gazdasága átlagosan 2 százalékkal növekszik, míg hazánk produktivitása 2004-ben csak 3 százalék körül alakul. Vagyis: az amúgy sem túl optimista elemzés sem reális. A brüsszeli irányelvek alapján egyébként a tagországok összesített GDP-jének pusztán 0,41 százalékát fordítanák a szegényebb térségek felzárkóztatására. Ez várhatóan kevés lesz, mert becslések szerint a hátrányos térségek száma a mai 48-ról 67-re nő. A vitaindítónak szánt bizottsági jelentés szerint az említett periódusban a regionális támogatások 80 százaléka azon térségeknek jutna, melyek fejlettsége az uniós átlag 75 százaléka alatt van. A tizenötök azon régiói, melyek a bővítés miatt kiesnek az úgynevezett első célkitűzési körből, átmeneti támogatásra számíthatnak. A források további 18 százalékából a regionális versenyképesség és a foglalkoztatás javítását célzó programokat finanszírozná Brüsszel. Mint megírtuk, a nyugati közösség hat nettó befizetője (Ausztria, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Hollandia és Svédország) szigorítaná a közös költségvetés kiadási oldalát. A „nagyhatalmak” tavaly decemberben azt javasolták, hogy a büdzsé plafonja ne haladja meg a tagállamok összesített bruttó nemzeti jövedelmének egy százalékát. Az EU éves költségvetését jelenleg a tagállamok nemzeti jövedelmének 1,24 százalékában határozták meg, ám a kötelezettségvállalások vonatkozásában ez az arány felszökhet akár 1,3 százalékra is. A közös büdzsé ily mértékben azonban még sosem fizetett ki pénzt a különböző országoknak: tavaly például csupán 0,98 százalékát tette ki ez az összeg.
Valószínűleg idén is hasonló lesz a helyzet. Erről tanúskodnak az Európai Parlament által jóváhagyott döntések is, hiszen az idén a tíz új taggal bővülő unió büdzséjének kiadási oldala pusztán 2,3 százalékkal emelkedik.